A légzési nehézségekkel, gyakori köhögéssel, a mellkasban jelentkező szorító érzéssel járó asztma jelentősen befolyásolhatja az érintettek életminőségét. A betegség jelenleg nem gyógyítható, de a tünetek kezelhetők: az érintettek igen nagy hányadánál az asztma már semmilyen korlátozást nem jelent az életvitelben.
Világszerte 300 millión küzdenek az asztmával, Európában 30 millióra tehető az érintettek száma. A probléma jelentősen kihathat a beteg fizikai és lelki állapotára: sok asztmás állandó bizonytalanságról panaszkodik vagy szégyelli a betegségét, de van, aki úgy érzi, mintha elszigetelődne. Az asztma jelenleg nem gyógyítható, de ez korántsem jelenti azt, hogy szükségszerűek lennének a kellemetlen tünetek: ma már kezelése eljutott arra a szintre, hogy a tünetek kordában tarthatók, és az asztmások döntő többségének jó esélye van arra, hogy a betegsége semmilyen tevékenységben, akár még az intenzív sportolásban se korlátozza.
Genetika és környezet
Az asztma kialakulásának genetikai és környezeti okai egyaránt lehetnek, a kettő pedig összefüggésben is állhat: az olyan környezeti tényezőknek, mint amilyen a légszennyezettség és az allergiát okozó anyagok, meghatározó szerepet játszanak abban, hogy az asztmára genetikailag hajlamos személynél kialakul-e a betegség, és ha igen, milyen formában. Az asztmás betegek légútjai érzékenyebbek a külső ingerekre, így azok könnyebben begyulladnak a belélegzett anyagok, de akár fizikai megterhelés és stressz hatására is. Ennek következtében a nyálkahártya megduzzad, a légutak beszűkülnek és fokozódik a váladéktermelés. Ezek okozzák a légzési nehézségeket és a köhögést, és ezek a tünetek aztán igen megterhelőek lehetnek.
Magyarországon a 18 év alatti gyerekek 4-8 százaléka asztmás. A betegség gyermekkori megjelenése 90 százalékban az allergiához köthető, de többek közt az is emeli a kockázatot, ha az adott gyerek olyasvalakivel él együtt, aki dohányzik, lévén a cigarettafüst is igen erős allergén lehet. Az asztmás gyermekek mintegy felénél ötéves kor előtt jelentkezik a betegség, de többségüknél kontrollálható megfelelő terápiával. Mivel azonban a betegség jelenleg nem gyógyítható, ezért a gyermekek sem gyógyulnak ki belőle ? még akkor sem, ha többségük serdülőkorban látványos javulást tapasztal, sőt, akár teljesen tünetmentessé is válik. De ilyenkor sem szabad gyógyultnak tekinteni az érintetteket, és különösen nagy hiba, ha a tünetmentesség miatti megkönnyebbülés hatására abbahagyják a gyógyszeres kezelést. Ennek oka, hogy a serdülőknél a javulás csak amiatt következik be, hogy a növekedéssel együtt tágulnak a légutak is. Mindenesetre a serdülőkori tünetmentesség egyértelműen pozitív fejlemény, de éppen a kezelés fenntartásával lehet elérni azt, hogy ez az állapot jó eséllyel fenn is maradjon.
Elérhető tünetmentesség
Az asztmás betegeknek arra kell törekedniük, hogy a megfelelő terápia beállításával minél jobban működjenek a légzésfunkcióik. Ha ezt sikerül elérni, akkor az érintettek korlátozásoktól mentes, aktív életet élhetnek, amelybe akár az intenzív sportolás is belefér. Az alapterápia mindig a légutak gyulladásának csökkentésére irányul, és ha sikeres, akkor abba is maradhatnak az asztmás rohamok. Ha ez pusztán a gyulladáscsökkentő kezeléssel nem érhető el, akkor azzal együttesen alkalmazott, hosszú hatású hörgőtágítókra is szükség lehet.
Az asztma terápiája az elmúlt években igen sokat fejlődött: a különböző hordozható inhalátorokkal már közvetlenül a beteg tüdejébe vihetők be a hatóanyagok. A megfelelő fenntartó inhalációs terápia biztosíthatja a normális életvitelt, így azt, hogy a beteg elkerülhesse a kórházi kezelést, és ne essen ki a családi tevékenységekből, tanulásból vagy munkából. Emiatt is nagy a jelentősége a korszerű, hosszú hatású gyógyszerek alkalmazásának a terápiában.
