Annak ellenére, hogy az asztma megfelelő gyógyszerekkel jól kontrollálható, az érintettek közül sokan amiatt kerülnek rossz állapotba, mert nem tartják be a terápiás tanácsokat. Veszélyes lehet az is, amikor a kezdeti tüneteket elbagatellizálják, emiatt pedig eleve csúszik a diagnózis.
Ugyan az asztma minden életkorban megjelenhet, a legtöbbször gyermekkorban alakul ki, leggyakoribb kiváltó okai pedig a különböző allergének, pollenek, a házi poratka vagy az állatszőr. Ezek a tényezők arra hajlamos embereknél mindenképp növelhetik annak esélyét, hogy az egyszerű allergia asztmába csapjon át.
Magát a betegséget általában kétféleképpen diagnosztizálhatják, függetlenül attól, hogy gyerekről vagy felnőttről van-e szó. Az egyik módszernél olyan légzésfunkciós vizsgálatot végeznek, amelynél a tüdőbe be- és kijutó levegő áramlási sebességét és mennyiségét mérik, míg a másiknál az úgynevezett kilégzési csúcsáramlás mérésével azonosítják a kórképet. Utóbbi megmutatja, milyen sebességgel képes a beteg kifújni a tüdejében lévő levegőt.
Sürgető diagnózis
A diagnózis felállítását követően ma már meghatározható olyan gyógyszeres terápia, amely mellett az érintettek akár teljes életet is élhetnek, tüneteket nem is feltétlenül tapasztalnak. Viszont annak ellenére, hogy az antiasztmatikumok széles palettája áll rendelkezésre, az asztmás betegek több mint fele nem kontrollált. A statisztikák rámutatnak arra a döbbenetes adatra is, hogy a belégzőeszközüket mindössze az érintettek 29 százaléka használja megfelelően. Pedig egyáltalán nem mindegy, hogy a kezelés sikeres-e, lévén a nem kontrollált asztmások akár kétszer annyi időt is hiányozhatnak a munkából, mint a kontrolláltak.
Túl lazák a betegek
Pár éve a Henry Ford Kórház kutatói is végeztek asztmával kapcsolatos vizsgálatokat, és arra jutottak, hogy az asztmarohamok egynegyede megelőzhető lenne azzal, ha a betegek következetesen szednék a felírt gyógyszereiket. A tudósok 298 beteget monitoroztak, az érintetteket pedig átlagosan két évig követték. Tanulmányukat a The Journal of Allergy and Clinical Immunology tudományos folyóirat közölte, és kiderül belőle az is, hogy magát az asztmarohamot csak abban az esetben lehet jelentős mértékben visszaszorítani, ha a felírt dózis legalább 75 százalékát meg is kapják a betegek. Ez pedig nem is lenne nehéz, hiszen az inhalált kortikoszteroidok alkalmazás nem nehéz, megfelelő használatával pedig elkerülhető az, hogy a betegeknek sürgősségi vagy kórházi ellátásra legyen szükségük.
