Nagy áttörés jöhet B-sejtes limfóma kezelésében

HáziPatika

A világon évente 350 ezer új limfómás esetet diagnosztizálnak, így érthető, hogy a gyógyszeripar gőzerővel dolgozik azon, hogy a betegség gyógyítását minél könnyebbé, hatékonyabbá tegye.

A limfómáknak két fő típusa van

A Hodgkin limfóma (Hodgkin-kór) és a non-Hodgkin limfómák. A Hodgkin limfóma egységesebb betegség, a non-Hodgkin limfómáknak azonban számos, egymástól eltérő altípusa ismert. A limfómák legújabb felosztása is aszerint osztályozza a betegséget, hogy a B- vagy a T-sejtek érett vagy éretlen formáiból alakul-e ki a daganat.

A világon évente 350 ezer új limfómás esetet diagnosztizálnak
Évente 350 ezer új limfómás esetet diagnosztizálnak

Minden limfóma-eset egyedi

Az egyes betegek limfómájának kezelését illetően a legfontosabb különbség az, hogy a rosszindulatú daganatok milyen gyorsan növekednek. A gyorsan növekvő limfómákat agresszívnak, nevezik, míg a lassan növekvő rosszindulatú daganatokat indolensnek, vagy kisfokú limfómának hívják. A kezelés sikere nagymértékben eltér attól függően, hogy az egyes betegek milyen limfómában szenvednek, milyen életkorúak és milyen az általános egészségi állapotuk a diagnózis felállításakor.

Innováció

Az elkövetkező 5 évben a gyógyszerfejlesztésben bekövetkező áttörések jelentős hatással lesznek a betegek életére. Nézze meg melyik terápiás területen várható a legnagyobb fejlődés.

Az új kutatásokból már látszik, hogy hamarosan a B-sejtes limfóma kezelésében hatalmas előrelépés történhet, hiszen a fejlesztés előrehaladott fázisában van az a hatóanyag, amellyel többféle B-sejtes rosszindulatú betegedést, többek közt egyes limfómákat is lehet kezelni. A kutatók ilyen készítmények kidolgozásán ügyködnek, az eredmények pedig biztatók. Ez pedig azt jelenti, hogy a jövőben megjelenhetnek már olyan innovatív gyógyszerek is, amelyek nem csak hatékonyabbak lehetnek, de napi egyszeri adagolásuk miatt a korábbiaknál kényelmesebb lesz őket alkalmazni.

Ez azért lehet komoly előrelépés, mert ugyan a limfómák kezelése, a betegek gyógyulási esélye egyre jobb, viszont a legtöbb, érett B-sejtet érintő rosszindulatú megbetegedés ma sem gyógyítható.

Magát a B-sejteket a csontvelő termeli, ahonnan a védelmet nyújtó nyirokrendszerbe vándorolnak, és ott osztódnak, például a nyirokcsomókban és a lépben. A B-sejtes rosszindulatú megbetegedéseket a B-sejtek egészséges életciklusának meghibásodása eredményezi. Amikor egy B-sejt rosszindulatúvá válik, megváltozik az életciklusa. Az egészséges B-sejtekkel szemben a daganatos sejt figyelmen kívül hagyja a sejthalálra adott jelzéseket, és tovább fejlődik és osztódik.


Azaz amikor valakinek ilyen limfómája van, akkor a limfocitáinak egy része abnormális módon osztódik, vagy nem pusztul el akkor, amikor kellene. Ezek összegyűlhetnek a nyirokcsomókban, amelyek megnagyobbodnak és daganatossá válnak. Az ilyen limfómákat gyakran B-sejtes vagy T-sejtes limfómának hívják attól függően, hogy a B-sejtes vagy a T-sejtes limfocitákból indulnak ki.

Limfóma: a nyirokrendszer daganata

Kevesen gondolunk rosszindulatú megbetegedésre, amikor láz, izzadás, megnagyobbodott nyirokcsomók jelentkeznek szervezetünkben. A sokszor elbagatellizált tünetek mögött sokféle betegség állhat, például limfóma.

Értékelje a cikket!

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait