Csalánkiütése egyszer-egyszer mindenkinek lehet, ha viszont ez rendszeres, már indokolt az alapos kivizsgálás. A bőrgyógyászati centrumok csak ezt követően javasolhatnak olyan korszerű készítményeket, amelyek segíthetnek enyhíteni az urtikária tüneteit.
A csalánkiütés (urtica) egy bőrtünet: azt a vörös duzzanatot nevezzük így, amely nem más, mint a bőr középső rétegében az érpályából a szövetek közti térbe kiszűrődött szokásosnál nagyobb mennyiségű folyadék. Panaszt - viszketést, égő érzést és fájdalmat - általában néhány óráig okoz, 24 órán belül pedig biztosan megszűnik. A csalánkiütést gyakran kíséri az arc, tenyér, talp és nyálkahártyák duzzanata is (az úgynevezett angioödéma), amely hasonló módon jön létre. A különbség annyi, hogy ez esetben az erekből kilépő folyadék a bőr mélyebb rétegében helyezkedik el. Az ilyen jellegű tünetek megjelenésének hátterében a hízósejtjeink állnak, melyekből a kiserek falának átjárhatóságát segítő anyagok szabadulnak fel. Ezek közül legismertebb a hisztamin.
Kiütésből betegség
A csalánkiütésekkel járó betegséget urtikáriának nevezzük. Ilyenkor a bőrön a kiütések nagyszámban jelennek meg, esetenként angioödémával együtt. A tünetek napokon keresztül jönnek-mennek, eltűnnek, majd újabbak jelentkeznek, alakban, méretben nagyon változékonyak, méretük a néhány milliméterestől a tenyérnyi összefolyó vörös kiütésig terjed. A probléma helyenként gyűrűszerűen, máshol lilásnak tűnő, bevérzett területekkel tarkítottan is jelentkezhet, sőt fehér színű részek is előfordulnak. Magukat a bőrelváltozásokat a betegek leginkább hólyagként írják le. Súlyos esetben a néha önmagában jelentkező angioödéma is komoly panaszokat, ritka esetben légzési nehezítettséget okozhat, emiatt pedig a betegeknek sürgősségi ellátásra is szükségük lehet.
Abban az esetben, ha a tünetek 6 héten belül végleg megszűnnek, heveny, úgynevezett akut urtikáriáról beszélünk, mely különösebb kivizsgálást nem igényel. Ilyenkor a kórtörténet alapján fény derülhet a kiváltó okra, legtöbbször felső légúti vagy gyomor- és bélrendszert érintő vírusfertőzésre, ételek vagy gyógyszerek okozta intoleranciára, az esetek kisebb hányadában étel- vagy gyógyszerallergiára, rovarcsípéshez köthető valódi allergiára.
A hisztamintól a centrumig
A probléma enyhébb esetekben az allergiás, például szénanáthás betegségek kezelésére is használt antihisztaminokkal kezelhető, ideális esetben olyanokkal, amelyek álmosságot már nem okoznak (ezek a második generációs gyógyszerek). A viszketést a helyileg felvitt antihisztamin gél is csökkentheti. Ha a probléma kiterjedtebb, szükség lehet adrenalin vagy kortikoszteroid beadására is, az allergiát kiváltó gyógyszer vagy étel elhagyására.
Ha a tünetek 6 héten túl is minden nap, vagy közel minden nap jelentkeznek, már elhúzódó, úgynevezett krónikus urtikáriáról beszélünk. Ez a betegség százból nagyjából egy embert érint (ezzel szemben az akut urtikária a leggyakoribb bőrtünetek közé tartozik, nagyjából minden ötödik ember életében legalább egyszer tapasztal ilyen problémát). A krónikus betegek egy részénél a tünetek általában spontán jelentkeznek, olyan inger pedig nem azonosítható, amely a folyamatot beindítja. Az érintettek másik részénél speciális ingerekkel előidézhető a bőrtünet. Ilyen fizikai inger lehet például a hideg vagy a nyomóerő, a meleg vagy a napfény.
A krónikus betegek kivizsgálása során szükség lehet vérképre, a gyulladásos faktorok, pajzsmirigyhormonok ellenőrzésére, a fertőzések célzott keresésére, egyes gyógyszerek elhagyására és diéta tartására, saját vérsavóval végzett bőrteszt elvégzésére, ritkábban bőrminta vételére.
Maga a kezelésben elsődleges az ismertté vált fizikai ingerek kerülését jelenti, ha pedig ilyenre nem derül fény, akkor antihisztaminok szedését. További gyógyszeres kezelésre már jellemzően a bőrgyógyászati centrumokban tesznek javaslatot.
- Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika (1085 Budapest, Mária u. 41. Tel.: 1-266-0465, 1-266-0468, 1-459-1500)
- Debreceni Egyetem Klinikai Központ Bőrgyógyászati Klinika, Bőrgyógyászati Allergológiai Tanszék (4032 Debrecen, Nagyerdei körút 98. Tel: 52/255- 602/55046)
- Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház, Bőr- gyógyászati Osztály (7400 Kaposvár, Tallián Gy. u. 20-32. Tel.: 82-501-300)
- Bács-Kiskun Megyei Kórház, Bőrgyógyászati Osz tály (6000 Kecskemét, Csabai Géza krt. 21. Tel.: 76-519-830)
- Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Bőrgyógyászati Osztály és Ambulancia (3529 Miskolc, Csabai Kapu 9-11. Tel.: 46-555-652, 46-555-666)
- Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ, Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika (7632 Pécs, Akác u. 1. Tel.: 72-536-800)
- SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Bőr- gyógyászati és Allergológiai Klinika (6720 Szeged, Korányi fasor 6. Tel.: 62-545-259, 62-545-260)
- Vas Megyei Markusovszky Egyetemi Oktatókórház, Bőrgyógyászati Osztály és Ambulancia (9700 Szombathely, Markusovszky Lajos u. 5. Tel.: 94- 515-559, 94-515-671, 94-311-542 ? 5249 mellék)
- Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház, Bőr- gyógyászati Osztály (8200 Veszprém, Kórház u.1 Tel.: 88-556-305)
