A pikkelysömör ma is félreértett betegség

Elkészült az a nagyszabású kutatás, amely rámutat arra, hogy a pikkelysömörös betegek életében nem csak a panaszok, hanem az előítéletek kezelése is komoly kihívás. Az ugyanakkor jó hír, hogy a biológiai terápiák már ebben a betegségben is nagyban megkönnyítik a betegek életét.

Közölték annak a nemzetközi kutatásnak az első eredményeit, amelyet a pszoriázissal (pikkelysömörrel) élő páciensek körében végeztek, hogy átfogó és aktuális képet kapjanak a betegség kezelésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokról és nehézségekről. A ?Közelebb Egymáshoz? elnevezésű felmérésben 10 ország betegei vettek részt, az eredmények pedig minden korábbinál részletesebb leírást adnak többek között arról, hogy milyen tényezők befolyásolják a terápiás együttműködést, milyen az egyes betegek elégedettsége a kezeléssel kapcsolatosan, illetve hogy miként változtatta meg a pikkelysömör az érintettek életét és személyes kapcsolatait.

Az eredmények egyértelműen rávilágítanak azokra a nehézségekre, amelyekkel a pikkelysömörben szenvedők milliói kénytelenek nap mint nap szembenézni. Egy olyan betegségről van ugyanis szó, amellyel kapcsolatban számtalan tévhit és félreértés van ma is a fejekben.

A kutatásból kiderült, hogy a betegek a korai fázisában adott gyógyszeres és helyi kezelési módszerekkel sokkal kevésbé voltak megelégedve, mint az általában csak az előrehaladottabb fázisban alkalmazott korszerű, biológiai terápiákkal. Ezenkívül az is egyértelműen kiviláglik, hogy a kezelés sokkal sikeresebb azon pácienseknél, akiknek nagyobb az együttműködési hajlandósága, illetve a terápiával szembeni bizalma: az ilyen betegeknek 76 százaléka, míg az alacsonyabb bizalommal rendelkezőknek csupán 48 százaléka számolt be pozitív változásról. A betegség lélektani hatásait elemezve riasztó az a tény, hogy a pikkelysömörrel érintettek 45 százaléka szerint partnerkapcsolatuk vagy házasságuk negatívan változott a betegség kialakulása óta, a válaszadók több mint fele pedig a mindennapi életminőség jelentős romlásáról is beszámolt.

A ?Közelebb Egymáshoz? nemzetközi kutatás nagyon komoly vizsgálat volt, abban kanadai, nagy-britanniai, olaszországi, franciaországi, németországi, spanyolországi, dániai, hollandiai, svájci és svédországi betegek is részt vettek.