Az új módszer laboratóriumi kísérletek során számottevően, átlagosan 47-ről 71 százalékra növelte az életképes női petesejtek arányát. Mint azt a Reuters hírügynökség írja, amennyiben a kezelés klinikai körülmények között is hasonlóan hatékonynak bizonyul, akár évente egymillióval is növelheti a mesterséges megtermékenyítéssel (IVF) születő gyermekek számát világszerte.
Így lehet embrió egy petesejtből
Ahhoz, hogy egy petesejtből megtermékenyülve életképes embrió, végül egészséges gyermek fejlődhessen ki, éppen a megfelelő mennyiségben kell örökítőanyagot magában hordoznia. Embereknél ez pontosan 23 kromoszómát jelent. Csakhogy nem ritka, hogy a petesejtek rendellenes számú kromoszómát tartalmaznak. A jelenséget az orvosi szakirodalom aneuploidiának nevezi. Becslések szerint 20-as életéveik végére a nők petesejtjeinek negyede érintett benne, majd 40 éves korukhoz közeledve ez az arány már a kétharmadot is megközelítheti. Az aneuploidia sikertelen beágyazódást, vetélést, meddőséget eredményezhet.
A kutatók szerint kísérleti eljárásuk segíthet ellensúlyozni a problémát azáltal, hogy elősegíti a kromoszóma szabályos szegregációját a petesejtek érési folyamata során. Mindezt egy kulcsfontosságú fehérje szintjének normalizálásával éri el. „Hatalmas előrelépés lenne, ha képesek lennénk olyan módon kezelni a petesejteket, hogy jobban működjön a kromoszómaszegregáció” – hangsúlyozta a Richard Anderson, az Edinburgh-i Egyetem professzora, termékenységi szakértő, aki maga nem vesz részt az eljárás fejlesztésében. „Míg további részletekre és megerősítő klinikai vizsgálatokra várunk, beleértve a biztonsági kérdéseket is, ezek az eredmények nagy potenciált ígérnek az IVF-kezelések sikerességi arányának javítására” – tette hozzá.
