A hosszan tartó ülőmunka hát- és fejfájáshoz, izommerevséghez vezethet, és még a koncentrációt is negatívan befolyásolhatja - írja a VerywellHealth.com egy frissen megjelent tanulmány kapcsán.
2019 és 2020 között a Texasi Orvostudományi Egyetem kutatói egy nagy egyetem 61 teljes munkaidőben dolgozó felnőtt irodai dolgozóját figyelték meg, hogy megállapítsák, mennyire előnyösek az állóasztalok valójában. A résztvevőket három csoportba sorolták a munkaállomás típusa alapján:
- Állóhelyes (olyan munkaállomás, amelynek rögzített felülete állva könyökmagasságban van, székkel vagy székkel párosítva).
- Ülve és állva (állítható magasságú munkaállomás).
- Hagyományos (ülő).
Az állva dolgozók több időt töltöttek állva és kevesebbet ülve, mint a hagyományos vagy az ülő-állványos munkaállomást használók. A tanulmányból az is kiderült, hogy kevesebb derékfájásuk volt, mint az ülő csoportnak.
„Az állítható magasságú asztalt használó résztvevők a nyolc testrészből hétben kevesebb kellemetlenségről számoltak be a hagyományos munkaállomásos csoporthoz képest” - mondta Dr. Tricia Salzar, a tanulmány vezető szerzője, utalva a nyakra, a felső hátra, a hát alsó részére, a vállakra, a csípőre, a térdre és a csuklóra/kezekre.
A kutatók a résztvevők termelékenységét is értékelték a munkahelyi számítógép-használatuk nyomon követésével. A vizsgálat megállapította, hogy az állva dolgozók valóban több szavat gépeltek le a nap folyamán, de egyébként nem volt jelentős különbség a három csoport között.
Az állva és ülve dolgozók „ugyanolyan produktívak voltak, mint a hagyományos munkaállomást használók” - mondta Dr. Tricia Salzar. Az álló asztaloknál dolgozók azonban több hibát (elgépelést) követtek el, mint az ülő csoport tagjai.
„Amikor ülőmunkát végzünk, a szervezetünk nem tudja hatékonyan használni a zsír- és glükózanyagcserében részt vevő enzimet” - mondta Jamie Beadle ortopédiai gyógytornász a Verywellnek.
Idővel a zsír ahelyett, hogy az izomban metabolizálódna, a zsírszövetben rakódik le. Ez növeli az olyan krónikus egészségügyi problémák kockázatát, mint a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és bizonyos rákos megbetegedések.
Beadle azt javasolja, hogy kerüljük a hosszabb ideig tartó ülést. Érdemes például hogy az ülésre szánt időt 30 perces szakaszokra felosztani:
- Üljünk 20 percig.
- Álljunk nyolc percen át.
- Végezzünk valamilyen könnyű tevékenységet (nyújtás, gyors séta stb.) két percig.
„A kulcs a pozícióváltás és a mozgás” - mondta Beadle.
Mivel ezek az asztalok nem a legolcsóbbak, ezért nem mindenki engedheti meg magának őket. Beadle szerint más módon is
„Egy 60-90 másodperces szünet 30 percenként elegendő lehet. Egyszerűen csak álljunk fel és mozogjunk egy kicsit” - mondta Beadle. Egy zsúfolt napon gyorsan elrepülhet az idő, ezért próbáljunk meg beállítani egy időzítőt vagy emlékeztetőt, hogy felálljunk és mozogjunk.
