A gyorsaságot nem lehet tanítani: erre születni kell

Megdőlni látszik a sprinterek esetében az az elmélet, hogy ha tíz évet belefektetünk egy tevékenységbe, akkor azon a területen szakértővé válhatunk. Rövidtávfutónak ugyanis inkább születni kell, nem elég "tanulni és edzeni", ami persze nem jelenti azt, hogy ne kellene tréningezniük a legtehetségesebbeknek is.

A világklasszis sprintereket nem képzik, nem tanítják, hanem úgy születnek - ezt mutatta ki egy friss kutatás, amelyet a Grand Valley State University kutatói végeztek. A tudósok arra jutottak, hogy a kivételes gyorsaság előfeltétele a világklasszis rövidtávfutók kiválasztásának, vagyis a professzionális edzések csak ezután következnek a rangsorban.

Az új kutatás eredményei az online szaklapban, a PeerJ-ben jelentek meg. A vizsgálatot Michael Lombardo biológiaprofesszor és Robert Deaner pszichológus, egyetemi docens vezette. Kutatásuk ellentmond az eddigi modelleknek, amelyek szerint bárki szakértő lehet a saját területén tízezer belefektetett óra, azaz tíz év gyakorlás, munka, tapasztalat után, beleértve a sportokat is. A sprinterek esetében is tehát a tízéves célzott edzésmunkát tartották szükségesnek ahhoz, hogy klasszissá váljanak a futók.

A Phys.org szerint azonban ez a teória nem érvényes, a legújabb kutatás fényében. A tudósok 26 világklasszis sprinter élettörténetét tekintették át, köztük 15 olimpiai aranyérmes biográfiáját is átnézték. Köztük volt a valaha volt nyolc leggyorsabb amerikai futó is.

Az első - és mondhatni legfontosabb - megállapításuk az volt, hogy mindegyik kivételes gyorsaságú sprintert már a formális edzések megkezdése előtt - felfedezték. Vagyis kiderült róluk, hogy hihetetlen sebesség elérésére képesek.

Aki gyors, az edzés nélkül is gyors

A második megállapításuk pedig az, hogy a tízéves szabállyal ellentétben a legtöbb sprinter már öt éven belül világklasszis eredményekre volt képes. Sőt az olimpiai bajnokok több mint fele már három év alatt vagy még gyorsabban elérte ezt a szintet.

A továbbiakban Lombardo és Deaner kérdőíves felmérést végzett 64 sprinter és dobóatléta bevonásával (gerelyhajítók és diszkoszvetők is voltak ez utóbbiak között). A megkérdezettek mindegyike kvalifikálta magukat egy rangos amerikai ifjúsági atlétikai versenyre 2012-ben. A sprinterek felidézték, hogy már gyerekkorukban is gyorsabbaknak tartották őket , a dobóatléták pedig arról számoltak be, hogy nagyobb erejük volt, illetve jobb dobásuk, mint a többieknek.

Végül is a kutatók elárulták: az 1936-os olimpikontól, edzésmunka az elsődleges. Mindez azonban persze nem jelenti azt, hogy a tréningekre nincs szükség, csak ennél fontosabbak a veleszületett képességek.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
Túl párás a levegő otthon? Ezt a filléres trükköt vesd be, mielőtt megjelenne a penész
Hány másodpercig kell tartani a planket? Ennyi számít jónak életkor szerint
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják
TSH
Ezt jelenti a TSH-szint a laborleleten: íme, mi okozhat alacsony vagy magas értéket
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +11 °C
Minimum: +1 °C

Átmenetileg délen is erősen megnövekszik, megvastagszik a felhőzet, amiből elszórtan várható eső, zápor. Délnyugaton a legkisebb a csapadék esélye. A déli óráktól északnyugat felől csökken a felhőzet, fokozatosan kiderül az ég. Ekkor már csak északkeleten - egy összeáramlási zóna mentén - lehetnek záporok, illetve késő este a Nyugat-Dunántúlon eshet, mert oda újra felhők érkeznek. A szél északnyugatira, északira fordul, és többfelé megerősödik.A legmagasabb nappali hőmérséklet 8 és 14 fok között valószínű.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!