A kismedencében elhelyezkedő petefészeknek kettős szerepe van: női ivarsejteket (petesejteket) és női nemi hormonokat termel. Ez utóbbiból két csoportot különböztetünk meg, az ösztrogéneket és a progesztagéneket.

A normális nemi ivarérettség időszakában két, egymáshoz kapcsolódó ciklus megy végbe a nők szervezetében. A petefészekben a petesejt egy érési folyamaton megy át, és kialakul belőle és a körülötte lévő sejtekből a tüsző. Ez a tüsző termeli az ösztrogéneket, más néven tüszőhormonokat.

A ciklus tizennegyedik napján a tüsző megreped, és útjára bocsátja a petesejtet. A legtöbb nő ebből mit sem vesz észre, de van, aki enyhe fájdalomról panaszkodik, más valami körülírhatatlan érzésről beszél. Egyéb jelek is árulkodnak a tüszőrepedés időpontjáról: az ovuláció környékén a testhőmérséklet néhány tized fokkal megemelkedik, a méhnyak mirigyei által termelt váladék (méhnyaknyák) sűrű fehérből áttetszővé, folyékonnyá válik. A termékeny időszakban a méhszáj némileg felpuhul és egy kicsit megnyílik.

Ezen alapul a természetes családtervezés módszere, melyet szakkönyv vagy képzett tanácsadó segítségével bárki megtanulhat. Azonban nem elég, ha meg tudjuk állapítani, mikor volt az ovuláció, azt is tudnunk kell, hogy mikor lesz. A hímivarsejtek ugyanis türelmesek. Akár napokig is képesek várni a petesejt érkezésére. Amennyiben nincs fogamzás, akkor a petesejt 2-3 nap alatt elpusztul.

A naptármódszer lényege

A védekezés naptármódszere a következő megfigyeléseken alapul:
- Az ovuláció legtöbbször a ciklus 14. napján (a 2. nap) következik be, ha a ciklus első napjának a rendes havivérzés első napját tekintjük.
- A spermiumok élettartama 2-3 nap.
- A petesejt legfeljebb 24 óráig életképes.

Így a havivérzések naptárba történő feljegyzése révén a fogamzóképes időszak könnyen kiszámítható. A kellő biztonság elérése céljából azt javasolják, hogy a 14. nap előtt 7 és az azt követő 3 nap alatt ne történjék védekezés nélküli közösülés. A módszer alkalmazását nehezíti a nem pontosan 28 napos ciklus.



A rövidebb vagy hosszabb ciklus jellemzően a tüszőérés fázisának megrövidülésére vagy megnyúlására vezethető vissza. Az ovuláció napja tehát úgy számítható ki a legkönnyebben, ha a ciklus hosszából 14-et kivonunk. Így a 30 napos ciklusnál a tüszőrepedés legtöbbször a 16., míg 24 napos ciklus esetén a 10. napon következik be.

A fogamzóképes időszak pedig úgy számolható ki, hogy az elmúlt, legalább féléves periódus során megfigyelt legrövidebb ciklus hosszából 19-et levonunk. A tilalmi idő végét úgy kapjuk meg, hogy a legrövidebb ciklus hosszából 11 napot levonunk. Így például, ha a legrövidebb ciklus 22 napos volt, az elméleti fogamzóképes időszak a ciklus 4. napján kezdődik és a 11. napon ér véget. Szabályos, 28 napos ciklusok esetén a 10-17. nap közötti periódus a kritikus.

Menstruáció

A tüszőből kijutott petesejt helyén megjelenő új sejtek termelik a progesztagént, más néven sárgatesthormont. Ennek egyik fő feladata, hogy előkészítse a méh nyálkahártyáját a megtermékenyült petesejt befogadására. Ha nem történik fogamzás, akkor ez az előkészített nyálkahártya leválik, és a hüvelyen át kiürül a szervezetből - ezt nevezzük menstruációnak.

Amennyiben nem alakul ki várandósság, az ovulációs és a menstruációs ciklus általában 2-2 hetenként ismétlődik. A ciklus első napjának mindig a menstruáció első napját tekintjük, amelyet érdemes egy naptárban mindig bejegyezni, mert fontos információt adhat a vizsgáló orvosnak, és így nyomon követhető a ciklus esetleges zavara is.

Ma már egy egyszerű hasi ultrahanggal meg lehet mondani, hol tart egy hölgy a ciklusában. Ez azt jelenti, hogy a méhnyálkahártya és a petesejt állapota alapján pontosan behatárolható a legvalószínűbb fogantatási időpont is.