Az emésztőrendszer végső szakaszát a vastagbél S-alakú része (szigmabél), a végbél, a végbélnyílás előtti csatorna, a végbélnyílás (anus) és annak záróizmai (sphincter) alkotják.
A végbél, mely a szigmabél utáni vastagbélszakasz, a keresztcsont és a farkcsont előtt található és a végbélnyílással végződik. A széklet kiürülés előtt a végbélben tárolódik. Amint bélsárral telítődik, a végbél korsó alakúra tágul (ampulla recti). A végbelet borító nyálkahártya fényes, narancsvörös színű szövet, ami mirigyeket tartalmaz, akárcsak a bélrendszer többi részét borító nyálkahártya. A végbél nyálkahártyája alatti laza kötőszövetben tág, kanyargós vénákból álló fonat, az aranyér található. A végbélnyílást részben a bél, részben pedig a testfelszínt borító bőr alkotja. Nyitása és zárása a belső és a külső záróizom segítségével történik. Az izomgyűrű működését a vegetatív idegrendszer szabályozza, alsó része viszont akaratlagosan ellazítható vagy összeszorítható. A vastagbélrendszer e végső szakaszában történik a székletürítés. Az emészthetetlen tápanyagrészt a bélbaktériumok alakítják át bélsárrá, amely a szigmabélben gyűlik össze, majd áthalad a végbélen, és a végbélnyíláson keresztül székletként kiürül. A székelés szabályos ritmusa egyénenként változó, a napi kétszeri, ill. a kétnaponként egyszeri székletürítés között ingadozik.
Az orvostudomány a betegek székletének vizsgálati eredményeiből sok hasznos információhoz jut. Így a hasmenés, a véres vagy fekete, agyagszínű vagy habzó, kemény vagy világos széklet megannyi hasznos adalék a diagnózis felállításához.
A végbélnyílás és a végbél betegségeinek diagnosztizálásához az orvos először árulkodó elváltozások után kutatva megtekinti a végbélnyílás körüli bőrterületet. Kesztyűs ujjal betapint a végbélbe, majd egy rövid, merev vizsgálóeszközzel (anoszkóp) bele is néz a végbélbe. A szigmoidoszkóp egy hosszabb, hajlékony cső, amivel a vastagbél alsó, akár 60 centiméteres szakasza is megvizsgálható. A vizsgálatok előtt tisztító beöntést is alkalmazhatnak. Ezek a vizsgálatok, bár nem járnak különösebb fájdalommal, a beteg számára általában nagyon kellemetlenek. Nem szabad szégyenkezni, az orvosok és nővérek számára ezek mindennapos feladatok, amikkel fontos információt szerezhetnek a beteg állapotáról.
Éjszakánként erős viszketést érzek a végbélnyílásom környékén. Mi az oka?
A tüneteket valószínűleg egy élősködő, a cérnagiliszta okozza. Forduljon orvoshoz, a fertőzés gyorsan és hatásosan gyógyítható.
Hogyan ismerhető fel a vastagbélpolip?
A polip a vastagbelet bélelő nyálkahártya többnyire jóindulatú daganata. Általában tünetmentes, éppen ezért nehéz diagnosztizálni, hacsak nem végeznek célzott kivizsgálást (betapintás ujjal, vastagbéltükrözés, szövettani vizsgálat stb.). Ha a végbél vagy a végbélnyílás tájéka érzékeny, ha végbélvérzésben vagy hasmenésben szenved a beteg, vagy gyakori székletürítési ingerei vannak anélkül, hogy széklete lenne, esetleg erős fájdalmai székeléskor, egy vagy több polip jelenléte gyanítható, de csak a vastagbél tükrözéses vizsgálata erősítheti meg e feltételezést.
Mi okozza a pilonidális betegséget és kiket veszélyeztet?
Olyan fertőzés, mely a farpofák közti redő felső részén egy szőrszál okozta bőrsérülésből alakul ki, általában fehér, fiatal, szőrös férfiakon. A fertőzés helyén tályog alakulhat ki, amit rendszerint fel kell tárni és le kell csapolni. A pilonidális tömlő pedig idült, váladékozó seb, amit műtéttel távolítanak el. 30. szám
