Átmeneti ischaemiás roham (TIA) tünetei és kezelése

2018.11.05.

 Szabó Emese

 dr. Kiss Róbert Gábor kardiológus és belgyógyász főorvos, címzetes egyetemi tanár

Mi a TIA?

A TIA kifejezés egy rövidítés (transiens ischaemiás attack, átmeneti iszkémiás attak), amely az agyi véráramlás átmeneti zavarát jelenti. Következtében megtartott tudat mellett alakul ki a beszéd vagy a látás zavara, vagy akár bénultság. A jelenség a fenyegető szélütés előjelének tekintendő. Fő kritériuma, hogy a probléma ne tartson sokáig, hanem csak pár perces - maximum 15-20 perces - legyen, utána pedig az összes tünet szűnjön meg. A TIA tulajdonképpen a leggyengébb iszkémiás jelenség: amikor az állapot már egy órája tart, könnyen kialakulhatnak miatta elhalásos problémák az agyban, ha pedig a zavar ennél is tovább fennáll, akkor már stroke-ról beszélünk.

A TIA előfordulása

Nincsenek pontos adatok a TIA gyakoriságáról. Egyedül azt lehet tudni, hogy Magyarországon évente körülbelül 40 ezer embernél diagnosztizálnak szélütést, amiből kiindulva azt lehet mondani, hogy a TIA évente néhány ezer embernél jelentkezhet.

A TIA okai

A TIA az agy átmeneti vérellátási zavara, rövid ideig tartó iszkémiája miatt alakul ki. Az iszkémia azt jelenti, hogy az agy egy része nem kap elég vért, emiatt az adott terület oxigénellátása romlik, megszűnik, majd emiatt ideggyógyászati tünetek jelennek meg. Az érintett agyszövet nemcsak oxigént nem kap, hanem más tápanyagokat sem, hiszen azokat is a véráram szállítaná. Mindezt az emberi szövetek néhány percig képesek elviselni, utána elkezdődik a sejtelhalás - az agyszövet pedig különösen érzékeny az iszkémiára, a sejtelhalás itt különösen hamar megindul.

Maga a vérellátási zavar több ok miatt is kialakulhat. Ennek megértéséhez tudni kell, hogy az agyat az ütőerek látják el vérrel: a két carotis (nyaki ér), amely a nyak belső oldalán fut fel az agyba, valamint a két artéria, amely a gerinccsigolyákon át éri el az agyat. Ilyen módon négy ütőér fut be az agyba, ezek adják vérellátását. Némileg összeköttetésben is állnak egymással, viszont ezt követően úgynevezett funkcionális végartériákként működnek. Ez azt jelenti, hogy egy adott agyszövetrészt egy ütőér lát el. TIA jellemzően akkor alakul ki, ha ezekben átmeneti vérrögösödés, szűkület vagy elzáródás alakul ki. Ilyenkor az érintett agyterület zavara miatt specifikus ideggyógyászati tünetek jelennek meg. A carotis ér szűkülete például átmeneti vakságot okozhat, míg az érelmeszesedésen képződő vérrög átmeneti bénulást válthat ki.

A TIA mögött nemcsak az agyi erek betegsége állhat, ugyanis vérrög a szívből is kerülhet az agyi erekbe. Ennek leggyakoribb oka a pitvarfibrilláció nevű szívritmuszavar, de állhatnak a háttérben egyéb olyan szívbetegségek is, amelyek vérrögképződéssel járnak. Ezek a vérrögök kilökődhetnek a szívből, majd a véráram útján bekerülhetnek az agyba, ahol szerencsés esetben TIA alakul ki miattuk (mert a vérrög egy pillanatra megszorul egy agyi érben, de utána feloszlik, elsodródik). Rosszabb esetben az érelzáródás komolyabbá válik, és iszkémiás stroke alakul ki. Ez okozza a szélütések körülbelül 80-85 százalékát.

A TIA kialakulásának kockázatát a szívsövény hiánya is növeli: a szívből emiatt is kerülhet vérrög az agyba.

A TIA tünetei

A TIA megtartott tudat mellett okoz beszédzavart, látáskiesést, zavartságot, szédülést, de jelentkezhet miatta átmeneti féloldali bénultság is. A legtípusosabb TIA az, amelynél az agyi mozgatókéreg területe szenved vérellátási zavart. Ilyenkor a beteg egyik oldala elzsibbad, elgyengül a mozgása. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyik oldali végtagjainak és azonos oldali szájzugának mozgása elmarad a másik oldalétól. Létezik olyan TIA is, amely átmeneti látásvesztéssel jár, és olyan is, amelynél átmenetileg az emlékek vesznek el. Később ezek a tünetek szintén elmúlnak, az érintett egészségesnek érzi magát.

EKG-val kimutatható az egyes esetekben a TIA hátterében álló pitvarfibrilláció

EKG-val kimutatható az egyes esetekben a TIA hátterében álló pitvarfibrilláció

A TIA diagnózisa

A tüneteket maga az orvos észleli, vagy a betegtől, annak családtagjaitól értesül ezekről. A legszerencsésebb eset, amikor az átmeneti agyi vérellátási zavar az orvos szeme előtt zajlik le, akkor ugyanis egyértelműek lehetnek a tünetek: a beteg egyik oldala megbénul, de 10 perc múlva már minden rendben lesz. Ha valóban TIA áll a jelenség hátterében, akkor ezt bizonyos esetekben objektív vizsgálattal is meg lehet erősíteni. Erre képalkotó vizsgálatok adnak lehetőséget, bár azok sok esetben nem mutatják ki a vérellátási zavar korábbi helyét. Hogy ne csak a definitív elhalást, hanem az átmeneti zavart is ki lehessen mutatni, jellemzően csak a TIA alatt végzett agyi CT-perfúziós vizsgálat képes. A néhány perces roham után az agy más jellegű képalkotó vizsgálatának már nem nagyon van értelme, mert kimutatható szervi károsodások nem jönnek létre. Az okok felderítését az EKG is segíti, általa ugyanis kimutatható a pitvarfibrilláció, amely szintén állhat a TIA hátterében.

A TIA kezelése

Mivel a TIA előjele a stroke-nak, jelentkezése után haladéktalanul orvosi segítségre van szükség még akkor is, ha a tünetek teljesen megszűnnek. Ki kell ugyanis deríteni, hogy az átmeneti agyi vérellátási zavar milyen mechanizmussal alakult ki. Ehhez meg kell nézni az agyba futó négy nagy artéria állapotát: tisztázni kell, hogy nincsenek-e beszűkülve az erek. Utána képalkotó eljárásokkal meg kell bizonyosodni róla, hogy a beteg agyállományában nincs-e nyoma korábbi vérellátási zavarnak, néma infarktusoknak, szövetelhalásnak. Ha igen, akkor keresni kell, hogy a problémákat okozó vérrögök honnan származhatnak: az agyhoz vezető erekből, vagy esetleg a szívből? Ennek tisztázása fontos, mert a kezelést az okokból kiindulva kell megkezdeni.

Ugyan a kezelés formája függ attól, hogy a vérrögnek mi a forrása, gyógyszeresen végzett "vérhígító" kezelésre mindenképpen szükség van. Ha a vérrög forrása a szív, akkor a későbbiekben véralvadásgátlókra van szükség, ha viszont az agyi ütőerekben alakult ki a vérrög, akkor vérlemezkegátló-kezelést adnak, valamint érsebészeti beavatkozást (például nyaki érműtétet) végezhetnek. Ha a TIA jelentkezése mögött pitvarfibrilláció áll, akkor ezt gyógyszeresen lehet kezelni. Ilyen esetben is szükség van vérrögellenes-kezelésre.

A TIA gyógyulási esélyei

TIA után az érintettek teljesen felépülhetnek, panaszuk nem marad vissza. A vérellátási zavar okát viszont ki kell deríteni, mert egy ismétlődő roham már súlyosabb lehet, komolyabb következményekkel járhat.

A TIA megelőzése

Az EKG képes kimutatni a pitvarfibrillációt, amelynek időbeni felismerése és kezelése megelőzheti a vérrögök agyba kerülését és az agyi embolizációt.

Szövődmények

A TIA előjele a stroke-nak, így ha nem foglalkoznak vele, akkor az átmeneti agyi vérellátási zavart hosszabb roham, végeredményként pedig szélütés is követheti.

A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Kiss Róbert Gábor kardiológus főorvosnak.

Kategória: Szív- és érrendszeri betegségek

Orvost vagy magánrendelőt keresek Átmeneti ischaemiás roham (TIA) kezelésére! További kérdésem van Átmeneti ischaemiás roham (TIA) témában

Szeretné megelőzni a betegségeket? Többet akar tudni róluk?
Töltse le most a Betegséglexikon applikációt!

Kövesse a Házipatikát:

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Melegfront

Maximum:
-2, +3 °C
Minimum:
-4, +1 °C

Hazánkban szombaton délelőtt erősen felhős, borult lesz az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag