Felnőttkori fertőző betegségek

Az emberi szervezet legtöbb megbetegedését baktériumok, vírusok, illetve egysejtűek okozhatják. A mindennapi életben számtalan mikroorganizmus van jelen körülöttünk, amelyek szervezetünkbe is bejutnak. Az, hogy a fertőzés valóban bekövetkezik-e, a mikroorganizmus természetétől és az emberi test védekezésétől függ. A fertőzés kimenetele többféle lehet. Ha a kórokozónak sikerül elszaporodnia, az a betegség teljes kifejlődéséhez vezet. Kialakulhat egyensúlyi állapot a védekező mechanizmusok és a kórokozó szaporodása között, ekkor idült fertőzésről beszélünk. Ha az immunrendszer győz, akkor a betegség gyógyul, és a szervezet védetté is válhat.

Tüdőtályog tünetei és kezelése

Mi a tüdőtályog?

(másnéven: abscessus pulmonum)

Tünetek

A tüdőállományában kialakult gyulladás következtében, a tüdőszövet elhalásából származó, körülírt, gennyel telt üreget nevezzük tüdőtályognak.

A tüdőtályog okai

A tüdőtályog elsődlegesen a szájban, a garatűrben lévő baktériumok aspirálása (félrenyeléssel a tüdőbe kerülése) során alakul ki. Erre fokozottan hajlamosít az idős kor, az altatószer, az alkohol, a drog okozta bódult állapot, tudatzavar, nyelési reflex zavara.
Az esetek 90 százalékában anaerob kórokozók állnak a háttérben, és a tüdőbe kerülő baktériumflóra összetétele nagyban függ az érintettek szájhigiénés viszonyaitól, a fogíny betegségeitől.
Tüdőtályogot azonban nemcsak a "lenyelt" baktériumok okozhatnak, ugyanúgy a keringésbe kerülő és a tüdőben gyulladást okozó baktériumtelepek is. Baktériumokon kívül gombák és egyéb paraziták is előidézhetik a betegséget, emellett másodlagos gyulladásként, egyéb tüdőbetegségeket is kísérhet tüdőtályog, például: tüdőembóliát, daganatot, idegentest jelenlétét.
Immunhiányos vagy leromlott általános állapotú betegeknél könnyebben alakul ki, illetve fontos tudni, hogy leggyakrabban a tüdőgyulladás szövődményeként lép fel.

A tüdőtályog diagnózisa

A panaszok és az anamnézis felvétele után egy egyszerű mellkasröntgen is azonnal kimutatja a tüdőtályogot (látszik a vastag falú üreg, benne folyadékkal, úgynevezett "füleskosár" képét látjuk), amennyiben a látott kép nem egyértelmű, vagy daganat, embólia, idegentest jelenléte felmerül, mellkas CT-vizsgálattal lehet pontosítani a diagnózist. Elengedhetetlen a vérvizsgálat és a köpettenyésztés.
A mellkas CT-vizsgálattal lehet pontosítani a diagnózist.
A mellkas CT-vizsgálattal lehet pontosítani a diagnózist.

A tüdőtályog tünetei, kórlefolyása

A tüdőtályogra jellemző szimptómák jelentkezhetnek nagyon hirtelen, de kialakulhatnak lassan is. A legelső tünetek a tüdőgyulladáséhoz hasonlítanak leginkább, azaz az izzadás és a láz mellett fáradtság, étvágytalanság, köhögés (köpetürítéssel) jelentkezhet. A köpet lehet bűzös, törmelékes, de akár véresen festenyzett is. Ha a betegség régóta fennáll, fogyás, elesett állapot és nem szűnő láz árulkodhat a bajról. Esetleg jelentkezhet mellkasi fájdalom, ez a mellhártya érintettségét jelzi.

A tüdőtályog kezelése

A tüdőtályog kezelése mindenképpen kórházban történik, szakorvos irányításával. Ilyenkor kombinált, lehetőleg a bakteriológiai vizsgálat alapján célzott antibiotikus kezelés zajlik. Ez a kezelés addig tart (általában több hét vagy hónap), míg a tünetek nem szűnnek, illetve a mellkasröntgen már nem mutatja ki a tüdőtályogot. A gyógyszer mellett megfelelő testhelyzettel és fizikoterápiával a tályog kiürülése elősegíthető.
Ha a gyógyulás üteme nem megfelelő, hörgőtükrözés szükséges, melynek során az üregből kiüríthető a genny, illetve, ha idegentest zárja el a hörgőt, az is eltávolítható.
Amennyiben a gyógyszeres kezelés nem vezet eredményre, a tályogüregbe vezetett drain csövön keresztül az üreg rendszeres átmosása gyorsíthatja a gyógyulást. Legvégső esetben a teljes tályog sebészi eltávolítása a megoldás.

A tüdőtályog gyógyulási esélyei

Az időben elkezdett, hatékony terápia hatására az üreg zárul, és nyom nélkül gyógyul az esetek többségében. Prognózisa rosszabb, mint általában a tüdőgyulladásé, a tüdőtályogos betegek halálozása körülbelül 5 százalék anaerob fertőzés és normális immunitás esetén. Aerob Gram-negatív fertőzés, immungyenge állapot esetén viszont 75 százalékos halálozási aránnyal kell számolni.

A tüdőtályog megelőzése

Félrenyelésre veszélyeztetett embereknél fontos alvás közben magasabb fejaljat alkalmazni. A veszélyeztetett betegeket fokozottan kell figyelni, láz, köhögés esetén időben kell a megfelelő kezelést elkezdeni.

A tüdőtályog szövődményei

Sipolyjárat és következményes gennyes mellhártyagyulladás az esetek 30 százalékában alakul ki, és ritkán, de ugyancsak előfordulhat a szóródás következtében agytályog.

Alkoholbetegeknél, agyvérzett, epilepsziás betegeknél, fekvőbetegeknél, zavart, leromlott immunitású betegeknél, elhúzódó láz, elesett állapot esetén mindig gondolni kell a tüdőtályog lehetőségére is.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Hangonyi Csilla tüdőgyógyász, allergológusnak.
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -2 °C

A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.