Nyílt, mechanikus sebek tünetei és kezelése

Dr. Szemerédy Viktória

 Dr. Szemerédy Viktória

 

Dr. Sashegyi Mihály

 Dr. Sashegyi Mihály

 

Betegséglexikon mobil alkalmazás

Mik a nyílt, mechanikus sebek?

A sebek a szervezet szöveteinek külső hatásra bekövetkező folytonossági hiányai. A mechanikus sebek az ép szöveteket érő fizikai ártalom hatására keletkeznek. Felosztásuk történhet eredetük vagy alakjuk szerint; alakilag nyílt és zárt sebeket különböztetünk meg. A nyílt sebek felületesek vagy mélyek lehetnek, ez utóbbiak a testüregek megnyílásának és a belső szervek sérülésének veszélyét hordozzák magukban. A nyílt sebzés következménye a vérvesztés, továbbá a kültakaró védekező működése is sérül, nem tudja ellátni feladatát.

A nyílt, mechanikus sebek okai

A mechanikus sebek osztályozásának egyik lényeges szempontja a sérülést kiváltó fizikai ártalom jellege. Szinte kizárólag nyílt sérülésekről van szó, az egyetlen kivételt a zúzott sebek jelentik, amelyek lehetnek zártak is. A szúrt sebek jellemzője a hegyes tárgy okozta kicsi, néha jelentéktelennek tűnő sérülés. A metszett sebet éles tárgyak okozzák (pl. a műtéti sebek). A vágott seb keletkezése az előzőhöz hasonló, de létrejöttében a tompa erőhatás is szerepet kap. A nyílt vagy zárt formában is előforduló zúzott seb kizárólag tompa erőbehatásra keletkezik, amely nyomásos roncsolódást hoz létre a csontos alap és a sérülés helye között. A szakított seb nagy szakító-, nyíró- és tépőerők hatására keletkezik, és egyes testrészek részleges amputációjával járhat. A harapott seb állat vagy ember okozta harapási sérülés, amely jellemző harapási nyomot mutat. A lőtt sebet lövedék okozza, küllemét több tényező befolyásolja.

A nyílt, mechanikus sebek tünetei és diagnózisa

A nyílt sebek diagnózisának felállításához az esetek többségében elég a seb küllemének gondos vizsgálata és a sérült beszámolója a sebzés körülményeiről.

A szúrt seb a bőrfelszínen gyakran csak jelentéktelennek tűnő nyomot hagy. Igazi veszélye abban rejlik, hogy a kis bőrseb alatt a mélyben nagy erek, idegek sérülhetnek. További veszélyforrás, ha a seb mélyére kórokozó hatol (Sokszor a sérülés jelentéktelennek tűnik, és ezért nem megfelelően látják el a sebet.), amely komoly gyulladást okozhat a szövetekben.

A metszett seb esetén a sebszélek a seb alapjáig terjednek, jellemző a szűkülő sebzug. A sebszélek az ép bőr és a sérülés határán találhatók, a sebzug a felszín felől halad a seb alapjáig. A sebfelszíneken nem találunk roncsolódást, a sebalapig minden szövet élesen átmetszett. Fontos, hogy a metszett seb mindig erős vérzéssel jár.

A vágott seb sebszélei a metszett sebbel ellentétben egyenetlenek, a szövetek roncsolódnak.

A zúzott seb esetében a vérzés nem feltétele, de gyakori velejárója a sérülésnek. A sebszélek egyenetlenek, tépettek, a sebalap szabálytalan. A zúzott seb súlyosságának megítélését nehezíti, hogy a fájdalom jelentéktelen lehet a sérülés komolyságához képest.

A harapott seb külsérelmi nyoma általában jellegzetes, küllemét a harapott szövet, a harapó fogazat és a harapás ereje befolyásolja. A sérülés a szakított és a tépett seb jellemzőivel társul. A harapott seb különös veszélyét a nyállal átvihető kórokozókkal történő fertőzés, illetve a harapás útján a szervezetbe kerülő méreganyag - pl. kígyóméreg - adja.

A lőtt seb megjelenése függ a lövedék jellegétől, a lövés irányától és a lőtávolságtól. Felépítésére jellemző a bemeneti nyílás - amelynek környékén közeli lövés esetén égési sérülés látható -, a lőcsatorna - a lövedék szervezeten belüli megtett útja -, és a kimeneti nyílás, amely nem mindig van jelen. A diagnózis felállításakor különös jelentőséget kap a lőcsatorna lefutásának pontos rekonstrukciója: ennek segítségével állapíthatóak meg az esetleges kísérő sérülések a testüregekben és a belső szervekben, illetve segít az elakadt lövedék megtalálásában és eltávolításában.

A diagnózis része a seb aktuális állapotának megítélése, amelyben a sérülés fertőzésveszélye mérvadó. Az első kérdés mindig az, hogy mikor keletkezett a sérülés; minél hamarabb történik a seb ellátása, annál kisebb a fertőzés veszélye. A pontos tájékoztatás a sérülés körülményeiről segít az orvosnak abban, hogy tisztázza a kórokozókkal történt szennyezés mértékét, és az adott körülmények közt előforduló kórokozók fertőzőképességét. Ezek alapján a harapott sebek, illetve bizonyos foglalkozásokkal járó - orvos, állatorvos, hentes - sérülései különösen veszélyesek. Ugyancsak a diagnózis felállításának részét képezi a sérült társbetegségeinek, illetve gyógyszerszedési szokásainak felderítése, amely a sebgyógyulást befolyásolja. A melléksérülések felderítésével egy időben fel kell állítani a sebellátás sorrendjét.

A nyílt, mechanikus sebek kórlefolyása

A zavartalan sebgyógyulást a tiszta sebviszonyok, a jó oxigénellátottság és a szervezet jól működő immunrendszere garantálja. A kötőszövet és a csont pótlása azonos szövettípussal történik, minden más szövetet azonban kötőszövettel helyettesít a szervezet. Amennyiben a seb résmentesen, minimális hegszövettel gyógyul, elsődleges sebgyógyulásról beszélünk. Másodlagos sebgyógyulást akkor látunk, ha a seb gyulladás következtében kötőszövettel telik meg, amely heggé alakul.

A sebgyógyulás folyamatát három részre osztják. Az első szakasz (a gyulladás vagy bevezető szak) a sérülést követő 2-3 napban zajlik, és a gyulladás jellemzi. A sérült terület duzzadt, vörös, meleg és érzékeny. A sebet a szervezet saját "kötése", a véralvadék tölti ki, amely segít a fertőzés és a kiszáradás elleni védekezésben. Megkezdődik a vérből az ún. fibrinszálak képzése, amely a seb mechanikai és biológiai vázát képezi. Az immunrendszer "takarítóegységeket", makrofágokat és granulocitákat küld a sebhez, hogy segítsenek a fertőzés megelőzésében, és eltávolítsák a felesleges törmelékeket. A seb keringése már 2-3 óra elteltével megindul, ez is elengedhetetlen az élettani sebgyógyuláshoz.

A második szakasz (az ún. proliferációs szak) a 4. naptól a 7. napig tart, és a sarjszövet megjelenése, illetve burjánzása jellemzi. Az egészséges sarjszövet élénkpiros, nem vérzik. A seb rugalmas vázának felépülése további védelmet nyújt a fertőzésekkel szemben, a rugalmas váz körül megjelennek a kollagén- és az elasztinrostok.

A harmadik szakasz (a reparációs vagy hegesedési szak) a sérülést követő 8. napon kezdődik, általában a 21. napig tart, és elsősorban intenzív kollagénszál-képződés jellemzi. A kollagénrostok mennyiségének függvényében a seb felszíne kiemelkedhet, vagy besüllyedhet, a rostok összehúzódása a heg terhelhetőségének növekedését jelzi. A harmadik hét végére a seb erezettsége csökken, vörhenyessége eltűnik, a heg egyre világosabb lesz. A heg soha nem lesz azonos értékű a korábbi kültakaróval: nem tartalmazza a bőr függelékeit, a verejtékmirigyeket, a faggyúmirigyeket, a szőrtüszőket és a színanyagot tartalmazó pigmentsejteket. A heg megjelenését több tényező befolyásolja: minél kiterjedtebb volt a seb és a sebgyógyulás zavara, annál láthatóbb marad a heg. A szervezet csökkent gyógyhajlamát mutatja, ha a hegeken sebek vannak.

A nyílt sebek esetén, a harmadik gyógyulási szakasz a hegesedés

A nyílt sebek esetén, a harmadik gyógyulási szakasz a hegesedés

A nyílt, mechanikus sebek kezelése

I. Általános sebkezelés

Ha a seb első ellátása nem kórházban vagy szakrendelőben történik, az elsősegélynek csak a seb környékének megtisztítására és a seb steril fedésére szabad korlátozódnia. Az alkalmi sebek ellátásának lényege a seb mechanikus tisztítása, a sebalap kimetszése, és a seb zárása, célja a sérült szövetek mielőbbi, minél teljesebb működéssel való gyógyulása.

Az ún. sebtoilett során a sebet hidrogénperoxid-oldattal alaposan átöblítik, és a seb környékét annak megtisztítása után - alvadt vér, szennyeződések eltávolítása - fertőtlenítik. A sérülés súlyosságától és kiterjedésétől függően a sebellátás helyi érzéstelenítésben vagy altatásban folytatódik.

A sebkimetszést megelőzően az idegen testeket eltávolítják, majd a seb széleit néhány mm mélységben élesen, takarékosan kimetszik. A takarékosság különösen fontos az arc és a kéz sebeinél, ezekben az esetekben a legkevesebb ép szövetet távolítják el, érdemi sebkimetszés nem történik.

A sebzárás módját számos tényező befolyásolja. Ha a sérülés 6-8 órán belül keletkezett, és nem fertőződött, elsődleges sebzárást végeznek. Ez történhet elsődleges varrattal, kapcsokkal vagy ragasztóval. A zárt sebre laza fedőkötést helyeznek fel, és 24 óra múltán ellenőrzik. Az elsődleges sebzárás szigorúan ellenjavallt, amennyiben a seb harapott, lőtt, illetve szennyezett; ha a seb tasakos vagy erősen roncsolt; ha az idegentestet nem sikerült teljes egészében eltávolítani, illetve ha a seb környékén gyulladás jelei észlelhetők.

Amennyiben a sérülés bekövetkezte óta 6-8 óra vagy annál több telt el, elsődleges, halasztott varratot alkalmaznak. Ebben az esetben a sebkimetszés után a sebet 5-7 napig nyitva hagyják, és ha ez idő alatt sem következik be fertőzés, a sebszélek újabb kimetszése után vagy anélkül a sebszéleket összeöltik.

Korai, másodlagos varrat alkalmazása a fertőzött, erősen szennyezett sérülések esetén jön szóba, miután a sebet két hétig nyitva kezelték. A zárást a második hét elteltével a sebszélek frissítése után végzik el. Ha az erősen fertőzött seb feltisztulása a sérülést követően több hétig tart, a seb végleges zárása 4-8 hét után történik késői, másodlagos varrattal.

A sebzárást követően a sebek kötése és nyugalomba helyezése szintén a sebész feladata. Gondoskodnia kell továbbá a tetanusz fertőzés megelőzéséről is. Antibiotikus kezelésre az első ellátás során ritkán van szükség, sokkal fontosabb a megfelelően alapos sebtisztítás.

II. A leggyakoribb sebek ellátása

A horzsolt sebek jellemzője, hogy a bőrbe jutott idegentest-részecskék könnyen elfertőzik a sebet. Ez különösen veszélyes a térd és a könyök fölött, ahol a fertőzés az ízületi tokra terjedhet. Ellátásánál fontos a látható idegentestek eltávolítása, az alapos fertőtlenítés és erősen vérző seb esetén steril nyomókötés felhelyezése.

A metszett sebek sebszélei élesek, ellátása nem okoz gondot, ezek gyógyulnak a legjobban. A vágott seb esetében már tompa erőhatás is érvényesül, ezért fontos az egyenetlen sebszélek gondos kimetszése.

A zúzott sebet az egyenetlen és az elhalásra hajlamos sebszélek jellemzik. Amennyiben lehetséges, a kiterjedt sebkimetszést követően a bőrt feszülés-mentesen zárják.

A kisebb harapott sebet teljes egészében kimetszik, nagyobb kiterjedés esetén az általános sebellátás szabályait követik, különös tekintettel a fertőzésveszélyre. Az elsődleges varrás szigorúan ellenjavallt, kivéve az arc harapott sérüléseinél, ahol az esztétikai szempontok különös súllyal esnek latba, illetve ahol a jó vérellátás miatt ritkán kell fertőzéstől tartani.

A szúrt és a lőtt sebek esetében a veszélyt mindig a sérülés mélyre hatolása jelenti. A seb kiterjedését szondázással vagy feltárással állapítják meg. Ha a mélyre hatolás nem valószínű - pl. tüske, szög, tű -, a kitisztított szúrcsatornát a sebkimetszés után nyitva hagyják. Ha áthatoló sérülésre van gyanú, kötelező a sérült ellátását kórházi körülmények között folytatni.

Gyógyulási esélyek

Amennyiben a sebellátás a sérülést követő 6 órán belül történt, a seb nagy valószínűséggel elsődlegesen fog gyógyulni. A sebgyógyulási folyamatot helyi és általános hatások befolyásolhatják.

A helyi befolyásoló hatások (helyi okok) közül a leggyakoribb a sebfertőzés, de az eltávolítatlanul maradt idegentestek, a feszülő sebszélek és a seb nem kielégítő vérellátása is lényegesek. Az általános okok között említendők olyan állapotok - érelmeszesedés, cukorbetegség -, amelyek a sérüléstől függetlenül is fennállnak, és elégtelen vérkeringést okozva hátráltatják a sebgyógyulást. A leromlott általános állapot, a beteg elégtelen fehérje- és vitaminbevitele szintén a gyógyulás ellen hatnak. Egyes hormonok a fehérjék képződésének gátlásával és az immunrendszer gyengítésével lassítják a folyamatot, míg más gyógyszerek hatására a vérbőség csökken az anyagcsere lassul le. A cukorbetegség fokozza a "tiszta seb" fertőzésének veszélyét, és a perifériás idegrendszer károsításán keresztül is hat a sebgyógyulás ellen.

A zavart sebgyógyulás következményei között találjuk az ún. szerómát, amely abban az esetben alakul ki, ha a sebben keletkezett üreg savóval, vérrel vagy nyirokkal telítődik. A seb lyenkor elődomborodik, lüktet, érzékeny lesz, enyhe bőrpír veszi körül. A vérömleny az elégtelen vérzéscsillapítás eredménye lehet, tünetei a szerómáéhoz hasonlítanak. A túlburjánzott heget a hegvonal megvastagodása jellemzi, amely a sérülés vonalát nem haladja meg. Visszafejlődése a sebzést követő 3-6. hónapban kezdődik, a bőr szintjét 1-2 év alatt éri el. A keloid ismeretlen eredetű, tumor jellegű sebgyógyulási zavar, amelynek kezelése nyomókötéssel, helyi gyógyszeres terápiával valamint besugárzással történik. A sebszétválás és a sebfertőzés a sebgyógyulási zavarok gyakori szereplői.

seb, vérzés

Kategória: Balesetek és sérülések

Orvost vagy magánrendelőt keresek Nyílt, mechanikus sebek kezelésére!

Aktuális

40 feletti férfi? Ezt vizsgáltassa ki!DIAGNOSZTIKA

40 feletti férfi? Ezt vizsgáltassa ki!A rendszeres szűrővizsgálatok életet menthetnek.

Nyári visszér kisokosVisszér

Nyári visszér kisokosTippek visszérbetegeknek hogyan készüljenek a kánikulára

Súlyos bajt okozhat a D-vitamin-hiányD-vitamin

Súlyos bajt okozhat a D-vitamin-hiányA diabéteszes ideghártya-betegség

Nehezen gyógyuló sebnek hitte, rák voltMelanoma

Nehezen gyógyuló sebnek hitte, rák voltVan kiút a melanomás daganatból!

Inkontinencia: így költsünk kevesebbetInkontinencia

Inkontinencia: így költsünk kevesebbetElegendő néhány szabályt betartanunk ahhoz, hogy teljes, és örömteli életet élhessünk, megváltozott vizelettartási képességeinkkel együtt

Így kezdődik a gyomorégésREFLUX

Így kezdődik a gyomorégésA reflux-betegség kialakulásának okai

Kérdése van? Orvosaink válaszolnak!

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Humánmeteorológia

Fronthatás:
Hidegfront

Maximum:
+26, +33 °C
Minimum:
+16, +21 °C

Hazánkban pénteken délelőtt nyugaton közepesen, keleten gyengén felhős lesz az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
erős

Részletes adatok és előrejelzés

Időjárási frontokTérképezze fel a pollen adatokat!

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag