Étkezésünk okolható az érelmeszesedésért

Ismert, hogy az érelmeszesedés szempontjából nagy kockázati tényezőnek minősül a a zsírban gazdag étrend. Ily módon a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése az életmód-változtatásokra irányul, vagyis törekedni kell a minél kevesebb telített zsírsav (például disznózsír), illetve a minél nagyobb mennyiségű telítetlen zsírsav (növényi olajak, halolaj) bevitelére.

Az októberi száma újabb összefüggéseket tárt fel az érelmeszesedést és a táplálkozást illetően. Dr. Richard Deckelbaum és munkatársai egérkísérletes modellben tanulmányozták az endoteliális lipáz (az erek belhártyájával kapcsolatos zsírbontó enzim) szerepét. A falósejtek (makrofágok) és más, érben jelen lévő sejtek termelte enzim a zsír vérben szállított komplexeinek, a lipoproteinek anyagcseréjében tölt be alapvető szerepet.

Jelen tanulmány érelmeszesedésre fogékony egértörzzsel foglalkozott, melyeknél igen magas telített zsírsavtartalmú, illetve telítetlen zsírsavtartalmú étrendet vezettek be. 12 héttel később az első csoportnál az endoteliális lipáz szignifikánsan magasabb szintjét mérték, emellett a gyulladásos faktorok mennyisége is megnövekedett - ezekről ismert, hogy közreműködnek az érelmeszesedés folyamatában. Ugyanakkor a többszörösen telítetlen zsírsavban gazdag diéta hatására csökkent mind az endoteliális lipáz, mind a gyulladásos faktorok szintje. A makrofágtenyészetben végzett vizsgálatok hasonló eredményeket hoztak. Emellett a kutatók megállapították, hogy a telített zsírsavak növelték a makrofágokban egy jelátviteli molekula, a PPAR-gamma mennyiségét, melyről ismert, hogy a zsíranyagcsere, illetve a gyulladásos válasz szabályozásában érintett.

A vizsgálat megerősíti a különböző zsírsavak érelmeszesedést elősegítő, illetve gátló szerepét, valamint megmagyarázhatja a 2-es típusú cukorbetegségben használt szer, a rosziglitazon leírt mellékhatásait. A gyógyszer növelte a vérben a "rossz koleszterin", az LDL szintjét, emiatt annak használatát 2010-ben le is kellett állítani.