Lúdtalp tünetei és kezelése

Dr. Boros Zoltán

 Dr. Boros Zoltán

 

Dr. Molnár Ferenc

 Dr. Molnár Ferenc

 

Betegséglexikon mobil alkalmazás

Mi a lúdtalp?

A lakosság igen jelentős része szenved különféle lábpanaszokban. Ezeknek a panaszoknak a legnagyobb része statikai eredetű. A leggyakoribb statikai panaszt okozó betegség az ún."lúdtalp". Az enyhe panaszokat okozó formáktól a legsúlyosabb panaszokat okozó, szinte járásképtelenséget előidéző elváltozások megtalálhatóak.

Deformitások és panaszok az újszülött kortól kezdve az élet bármely szakaszában előfordulhatnak. A lúdtalp gyakorlatilag népbetegségnek számít. Ahhoz, hogy megértsük a lúdtalp keletkezését, érdemes a láb és a talp szerkezetét megismerni.

A lúdtalp előfordulása és okai

Mechanikai és statikai szempontból a lábra hárul a legtöbb munka. Viseli az egész test súlyát állás és járás közben, és minden lépésnél viselnie kell a talajjal való érintkezésből származó megrázkódtatásokat. A harisnya és a cipő nem kis mértékben gátolja és nehezíti a láb funkcióinak betöltését. Bonyolult szerkezete miatt már kisebb sérülések vagy rendellenességek is zavarokat, fájdalmakat válthatnak ki.

A láb a szezámcsontok nélkül 26 csontból tevődik össze. Ezeket a szalagok és izmok funkcionális egységbe foglalják. A test súlya a bokavillában lévő ugrócsontra nehezedik, és azon keresztül a sarokcsontra és előrefelé az előlábra tevődik át. Az egyes csontok alakja, elhelyezkedése, egymáshoz való illeszkedése adja a láb jellegzetes, boltozatos kiképzését. A boltozatok fenntartását a szalagok összeköttetések és izmok aktív működése biztosítja. E boltozatos építményen megkülönböztetjük a láb hosszanti és harántíveit. A boltozat hosszanti ívét a ferdén felfelé irányuló sarokcsont, sajkacsont, az első ék és az első lábközépcsont képezi. A külső ívet a sarokcsont, a köb és az ötödik lábközépcsont alkotja.

A sarokcsont kulcshelyzetben van a boltozat képzésében. A két szélső ív között a többi három lábközépcsontnak megfelelően még három hosszanti ívet különböztetünk meg. Az ívek különböző magasságban vannak és így alakul ki a láb harántboltozata. A harántboltozat a lábközépcsontok fejecsei irányában egyenletesen ellapul. Az ívek tartását és rugalmasságát egyben a láb mozgásait az erős szalagrendszer és izomzat biztosítja. A terhelés következtében az ívek minimálisan ellapulnak, legerősebben a második, legkevésbé az ötödik.

A boltíves szerkezet rugalmassága révén "lengéscsillapítóként" működik, illetve rugóként raktározza a lépés energiáját. Ha az előzőleg vázolt funkcionális egység bármely pontja meggyengül, a láb működőképességének csökkenése következik be. Ha a terhelés és a teherbíró képesség között az egyensúly megbomlik, létrejönnek az ún. statikai deformitások. A rugalmas szalag és izomrendszer a boltozatot fenntartani nem tudja, létrejönnek azok a kórképek, amelyeket "lúdtalp" néven foglalnak össze.

A lúdtalp tünetei

Az újszülöttkori, csecsemőkori, gyermekkori lúdtalp

A szülők, hozzátartozók a csecsemőt már újszülött korában azzal a panasszal hozzák az orvoshoz, hogy az újszülött lábát deformáltnak látják. A legtöbb esetben a hosszanti boltozat hiánya miatt látják deformáltnak a lábat. A hosszanti boltozat hiánya a csecsemőkorban még többé-kevésbe fiziológiásnak tekinthető, mert a boltozat csak később az izomtónus növekedésével fokozatosan fejlődik ki. A vastag talpi, bőr alatti zsírpárna fokozza a lúdtalp látszatát. Az esetek túlnyomó többségében tehát a kórosnak tűnő helyzet magától megszűnik.

A normális boltozat kifejlődésének hiányát 2 éves kor előtt nem tekintjük kórosnak. Az esetek egy részében azonban a talpi boltozat nem alakul ki és a türelmetlen szülők is hozzájárulnak a kóros helyzet fennmaradásához. Nem várják meg, hogy a csecsemő csúszással, mászással maga fejlessze izomzatát és szellemi fejlődésének megfelelő mozgási készséggel, önként álljon és járjon. A külső segítséggel kierőszakolt állás, járás túlterhelést okoz, amely a deformitás fennmaradását eredményezi. 7-8 éves kor körül egyéb statikus deformitással együtt (hanyag tartás, gacsos térd, stb.) látjuk. A gyors növekedés és sok esetben a gyermek elhízása következtében fellépő fokozott megterheléssel az izmok fejlődése nem tart lépést. A láb teherbíró képessége gyenge lesz.

Pubertáskori lúdtalp

A láb teherviselő képessége csökken, a megterhelés nő, a lábra hirtelen növekedés következtében sokszor a felnőtt ember súlyának megfelelő teher nehezedik. Az izomzat hamar kifárad, görcsösen megfeszül. Kifejlődik a gyulladásos vagy merev lúdtalp. Ebben rögzített állapotban gyakran van szükség az izomgörcsök és a lábfej megfeszülésének oldására, helyi érzéstelenítésben végzett izomlazítás és néha altatásban történő izomgörcs oldásra. Ebben az állapotban nagyon gyakori a gyors kifáradás. A folyamat végső szakaszában kifejlődnek a csontos deformitások, a láb ízületeinek porcfelszínei degenerálódnak, csontfelrakódások, részleges vagy teljes ízületi merevségek, elcsontosodások jönnek létre. Ezeket az elváltozásokat már általában a felnőttkori elváltozások közé soroljuk.

A felnőttkori lúdtalp

Felnőttkorban a boltozatrendszer megbomláshoz vezethet a stabilizáló rendszerek erejét meghaladó igénybevétel: túlsúly, terhesség, állómunka. A felnőttkori lúdtalp nagyon jól korrigálható a megfelelő lábra illő lúdtalpbetéttel, melynek több formája ismeretes: az egyszerű, bármilyen lábra alkalmazható szendvics-szerkezetű lúdtalpbetét nagyon jól korrigálja a lesüllyedt boltozatot. Természetesen e mellett tornagyakorlatokat és izomerősítést érdemes végeztetni. A számítógéppel tervezett egyénileg alkalmazott betétek rendkívül hasznosak. Sportolóknál, különösen az atlétáknál fontos a megfelelő cipő használata, hiszen egy rosszul kiképzett cipő jelentős elváltozásokat tud okozni.

Kezelés, gyógyulási esélyek

Összefoglalva tehát a lúdtalp még ma is népbetegségnek számít, melynek kezelése már az újszülött kortól elkezdhető és tovább követése rendkívül fontos. Ha a születés után a tartási deformitás nagyfokú, néhány hétre a lábat korrigált helyzetben érdemes gipsszel rögzíteni. Kisgyermekkorban óriási jelentősége van a megelőzésnek. Elsősorban nem szabad megengednünk az erőszakos korai lábra állítást: meg kell várni, amíg maguktól állnak.

Nagy gondot kell fordítanunk az izomzat erősítésére. Különösen hasznos az egyenetlen talajon történő mezítláb járatás. Ugyanakkor a közhiedelemmel ellentétben a mesterséges sík felszínen történő mezítláb járás kifejezetten káros. Tudniillik ilyenkor nincs szükség az aktív stabilizátor szerepét betöltő izmok működésére. Lakáson belül hasznosabb a harántboltozatot támogató lábbeli viselése. Meg kell tanítani a szülőket arra, hogy ne erőszakolják a gyermekeknél a kifelé fordított lábbal való járást.

Az ízületek aktív tornája és az izomzat erősítése rendkívül fontos szülői feladat. Erre a célra igen alkalmasak a mezítelen befelé forgatott lábakkal végzett álló és járó gyakorlatok. 6-7 év fölött fölött gipszminta után vett betéttel korrigáljuk a helyzetet. Ennél fiatalabb korban a sarok belső oldala alá helyezett 5 mm-es a külső oldal felé lejtő ékkel korrigálhatjuk a sarok befelé történő billenését, amit a köznyelv "bokasüllyedésként" ismer. Rendkívül fontos szerepe van a gyermekcipők megfelelő kiválasztásának és használatának.

Merev lúdtalp esetén szintén torna kezeléssel és altatásban végzett helyes helyzet elérése után gipszrögzítéssel igyekszünk a normális helyzetet 3-4 hétre. A gipszrögzítés után rendkívül fontos az aktív és passzív gyógytorna kezelés.



Számtalan műtéti megoldás van a lúdtalpak korrekciójára, de csak az alsó ugróízületbe beültetett szövetbarát műanyag implantátumok hoztak jó eredményeket.

Kategória: Ortopédia

Orvost vagy magánrendelőt keresek Lúdtalp kezelésére! További kérdésem van Lúdtalp témában
Aktuális
Mire számítson, ha fogszabályozásra készül?Fogszabályozás

Mire számítson, ha fogszabályozásra készül?Milyen eszközökkel történik és mennyi időt vesz igénybe?

Levesek karácsonyra: ha unja a halászlétKarácsonyi receptek

Levesek karácsonyra: ha unja a halászlétMilyen levest főzzünk, ha nem szeretjük a halat, vagy kipróbálnánk valami mást

Szezonális depresszióDepresszió

Szezonális depresszióAz őszi-téli hónapokban nem ritka a lehangoltság

Gyógyszerek 2-es típusú cukorbetegeknekfókuszban

Gyógyszerek 2-es típusú cukorbetegeknekA diabétesz kezelésében ma már számos modern gyógyszer nyújt segítséget

Vírusirtás: minél előbb, annál jobbHepatitis C

Vírusirtás: minél előbb, annál jobbA hepatitis c betegség gyógyítható, de orvoshoz kell fordulni

Bőrápolás a menopauza alatt: mire figyeljünk?Menopauza

Bőrápolás a menopauza alatt: mire figyeljünk?Mit tehetünk, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben?

Ételek nátha és megfázás ellenMegfázás

Ételek nátha és megfázás ellenAz ősz és a tél a megfázás és nátha időszaka

Egészségre tervezveImmunerősítő ételek

Egészségre tervezveNem csak a citrusok segítenek immunrendszerünk erősítésében

Kérdése van? Orvosaink válaszolnak!

Dr. László Gáborreumatológus és fizioterápiás főorvos


Kérdezek tőle

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag

Házipatika

Szeretne további cikkeket olvasni az egészségről?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatóak a böngésző beállításainál.