Mindannyian lapos, apró zsírpárnácskákkal borított talppal születünk, a boltozatok csak óvodáskor körül alakulnak ki. A boltozatok közül kétfajtát különböztetünk meg: minden ujjnak megfelelően van egy-egy hosszboltozatunk, melyek a sarok- és lábközépcsont végéig érnek, míg a harántboltív az ékcsontok és a lábközépcsontok területére esik. A boltozatok kialakulása rendkívül fontos a láb vérkeringése, mozgékonysága és az izomegyensúly szempontjából. Ugyanakkor egyfajta „rugóként” is funkcionál a boltíves szerkezet, mely a rugalmas szalagok és ízületek segítségével kiválóan alkalmas a test súlyának viselésére.
Amennyiben a hosszboltozat lesüllyed, bokasüllyedés alakul ki, mely problémák egész sorát generálhatja a fájó bokán, csípőn és derékon át egészen a kalapácsujjig. A harántboltozat süllyedése hasonló kellemetlenségekkel jár, hiszen ilyenkor a középső lábközépcsontok is terhelés alá kerülnek, így a láb túlterhelődik. A boltozatok külön-külön vagy együttes módon való lelapulását szokás összefoglaló néven lúdtalpnak nevezni.
Mindenkinek van?
"A lúdtalp kialakulásában számtalan tényező játszik közre. Beszélhetünk olyan örökletes okokról, mint a kötőszöveti gyengeség vagy a szalaggyengeség, ám a környezeti faktorok is nagy szerepet játszhatnak a kialakulása mögött" – mondja dr. Szűcs Attila ortopéd sebész.
Gyerekkorban ezek közé sorolhatjuk a túl korai talpra állást, illetve az erőltetett járni tanítást. A járásra kényszerítéskor ugyanis még nem elég edzett a gyerek izomzata a testsúly megtartásához, így az ízületi rendszer túlterhelődik, és kóros irányba kezd fejlődni. Gyakran alakul ki lúdtalp pubertáskorban is, amikor a hirtelen növekedés miatt a láb terhelése extrém módon fokozódik. Az izomzat így hamar kifárad, megfeszül, utat nyitva ezzel a lúdtalpnak.
Sokan úgy gondolják, hogy a lúdtalp kizárólag a gyerekeket érinti, ez azonban tévhit. "Igaz, hogy a talpizmok kialakulása négy-öt éves korra tehető, így a lúdtalpat általában már gyerekkorban diagnosztizálják, de ettől függetlenül bármikor kialakulhat" – mondja a szakorvos. "Különös rizikófaktort jelent az elhízás, ahol a talpra nehezedő túlsúly cipelése meghaladja a stabilizáló rendszer erejét, s ez a boltozatrendszer megbomlásához vezethet. Hasonló a helyzet várandósság esetén is, amikor a súlygyarapodás mellett a szalagrendszer hormonális eredetű lazulása is közrejátszhat a lúdtalp kialakulásában."
Segítség, lúdtalpam van!
Ha rendszeresen fáj a lábunk, és a talpbőrön túlzott bőrkeményedés is megfigyelhető, nagy valószínűséggel lúdtalpunk van. Az ortopéd szakorvos egyszerű szemrevételezéssel meg tudja állapítani a probléma súlyosságát. Ezt követően kerülhet sor a nyomásvizsgálatra, melynek segítségével feltérképezhető a láb statikája és dinamikája. Ehhez nem kell mást tennünk, mint ráállnunk egy üveglapra, melyen szenzorok találhatóak. Ezek a talpunkról alkotott képet számítógépre továbbítják, amelynek köszönhetően láthatóvá válik, hol és milyen mértékben terhelődik a talpunk. Ha szükséges, a kapott eredmény alapján talpbetétet készítenek, mely sokat javít a már kialakult lúdtalpon. Jó, ha tudjuk, hogy gyermekkorban - ha egyéb torzító tényező nem áll fenn - nem ajánlott a betét, hiszen annak alkalmazásával épp a fontos izmok edzéséről mondunk le.
