Társadalom
„Nálunk a csapatmunka életet menthet” - Poroszkai German Istvánnal, az Év Mentősével beszélgettünk
Huszonkét évesen egy szívritmuszavar miatt rosszul lett, mentősként dolgozó barátja juttatta őt kórházba – így tapasztalhatta meg Poroszkai German István, milyen fontos feladatot látnak el a szirénázó életmentők. Immár harminc éve ő is a mentőszolgálat munkatársaként dolgozik, idén pedig az Egészséghősök pályázat Év Mentőse díját is átvehette.
Alrovatok
Koronavírus: zűrzavar a halálozási adatok körül
Európa nagy részén és Észak-Amerikában is lecsengőben van a koronavírus-járvány első hulláma, így már érdemes lenne értékelő szándékkal visszatekinteni a pandémiára. Csakhogy a számok országról országra, sőt az egyes országokon belül is akkora szórást mutatnak, hogy nehéz megalapozott következtetéseket levonni belőlük.
"Saját gyászában a szakember is laikus"
Még alig 36 éves, de a szakmájában már elérte a csúcsot. Gyászterapeuta, tanszékvezető docens, a tanatológia, azaz a pszichológia halállal, és gyásszal foglalkozó ágának szakembere. Ezen belül olyan szülőpároknak segít, akik még születés előtt, vagy közvetlenül azután vesztették el gyermeküket. Kutatási területei közé tartozik az online függőség is. 2018 Egészséghősei közé választották, a Nemzet Fiatal Tehetségeiért díj kétszeres kitüntetettje. Dr. Zelena Andrással beszélgettünk.
Ápolónő: "Nem tudjuk, meddig tart"
Történelmi címlappal jelenik meg a Nők Lapja. Az újság legújabb lapszámán nem egy világsztár vagy egy hazai híresség szerepel, hanem Nagy Zsuzsanna ápoló mosolyog az olvasókra. Történetén keresztül az egészségügyi dolgozók kemény mindennapjaiba nyerhetünk bepillantást.
Járvány: sok egészségügyi dolgozó bére csökken
Az egészségügyi dolgozók többsége másod-, harmadállást is vállal, hogy megélhessen, mivel azonban a vészhelyzet idején átmenetileg megszűntek a kiegészítőjövedelem-szerzési lehetőségek, jelentős mennyiségű pénztől esnek el. Sokan alig visznek haza nettó 120-140 ezer forintot.
A járvány, amely Európa közel felét elpusztította
Az emberiség története egyben a járványok története is. Láthatjuk, hogy még ma sem vagyunk képesek magunkat teljesen megvédeni a mikrobák támadásai ellen, a középkorban pedig a társadalom szinte teljesen ki volt szolgáltatva a pandémiáknak, a pestisnek különösen. Bár kevés eszközük volt, de kezelték a helyzetet.
Bértámogatási program: itt kell jelentkezni
Nyolcvan milliárd forintos keretösszeggel munkahelyteremtő bértámogatási program indul, amely 70 ezer ember munkába állását segíti - jelentette be Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára hétfőn online sajtótájékoztatón.
Koronavírus: a kórokozókkal dolgozó laboratóriumok titkai
Ha a tudósoknak rendkívül fertőző és veszélyes vírusokat kell vizsgálniuk (például diagnosztikai eljárások kidolgozása és oltások készítése érdekében), akkor ezt a biobiztonsági laboratóriumok teszik lehetővé. A kórokozók kijutását ezekből a létesítményekből többszintű biztonsági rendszerek akadályozzák meg. Hibáktól azonban ezeken a helyeken is jobb félni, mint a lehetőségüket teljesen kizárni.
Mi a legjobb módja a gyümölcs- és a zöldségmosásnak?
Ahogy egyre melegedik az idő, úgy nő a veszélye, hogy az elfogyasztott ételen keresztül elkapunk valamilyen fertőzést. A mosatlan zöldség és gyümölcs különösen jelentős kockázatot jelent. Csakhogy nem mindent lehet ugyanúgy megmosni. Íme a legcélravezetőbb módszerek!
8 milliárd forintos orvostechnikai fejlesztés jön itthon
Az Egészséges Budapest Program (EBP) keretében 8,3 milliárd forintból megújulnak a központi régió kórházaiban és szakrendelőiben az orvostechnikai és informatikai eszközök - jelentette be Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere mai sajtótájékoztatóján.
Egyelőre jó a Balaton vize
Az idei első vízminták vizsgálata szerint egyelőre semmi szokatlan nincs a Balaton vizében, a korábbi éveknek megfelelően jó minőségű, és viszonylag alacsony az algaszám - közölte Boros Gergely, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos főmunkatársa szerdán.
Koronavírus: miért öl meg egyeseket, és kímél meg másokat?
Úgy tűnik, hogy túl vagyunk a koronavírus-járvány első hullámának legnehezebb szakaszán, és reménykedhetünk, ha lesz is második hullám, azt felkészültebben várjuk, és kevesebb lesz majd az áldozat. Ehhez az is hozzátartozik, hogy tudjuk, miért halnak bele egyesek a COVID-19-be, míg mások enyhet tünetekkel vészelik át a fertőzést.
Koronavírus: kell-e rettegnünk a mutációktól?
Amióta a koronavírus-járvány hatásait nyögjük, a legkülönfélébb félelmekkel szembesülünk. Tanúi lehettünk többek között a félelem miatt indult felvásárlási rohamnak, majd a maszk és a lélegeztetőgéphiány körüli bizonytalanságnak. Legújabban pedig a gyilkos vírusmutációkról szóló hírek keltettek riadalmat - de vajon jogosan?
Javulnak a látási viszonyok, de nagyrészt borult, párás idő valószínű. Hosszabb-rövidebb időre elsősorban a keleti tájakon süthet ki a nap. Helyenként szitálás előfordulhat. Gyenge vagy mérsékelt marad a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 2, 8 fok között alakul, de kevésbé felhős tájakon ennél pár fokkal melegebb is lehet. Az időjárás viszonylag stabil, ezért jelentős fronthatás nem terheli a szervezetet.