Az elszíneződésért a Chlamydomonas nivalis nevű, mikroszkopikus méretű algafaj felelős, amely magasabb hőmérsékleten jobban szaporodik. A közelmúltban pedig a Déli-sarkvidék több pontján is 20 Celsius-fok körüli hőmérsékletet mértek.
Így gyorsabb az olvadás
Kutatók szerint a jelenség meggyorsítja a hó olvadását, mert a pirosas hó több napfényt nyel el, mint a sugarakat jobban visszaverő fehér hó. A pirosodást okozó algafaj ott fordul elő, ahol állandóan tél van, így az Antarktisz mellett az Északi-sarkvidéken, sőt az Alpok egyes pontjain is.
A potsdami Geológiai Kutatóközpont tudósai már egy 2016-os tanulmányukban megállapították, hogy eddig alábecsülték a hóalgák gleccserolvadásra gyakorolt hatását, így ezt számításba kell venni a jövőbeni klímamodelleknél. Ugyanakkor Thomas Leya, az algakutatással is foglalkozó potsdami Fraunhofer Sejtterápiai és Immunológiai Intézet szakembere szerint nehezen elképzelhető, hogy az algák számottevő hatást gyakoroljanak a klímára.
Erre vonatkozólag még nem folytak átfogó kutatások, és a tudomány egyelőre arról is keveset tud, hogy ez a mikroszkopikus alga miként képes olyan nagy tömegű sejtet előállítani, amilyen a vörös hó jelenségéhez szükséges.
