Az árvizek okozta károkat világszerte évente több mint százmilliárd dollárra becsülik, ráadásul a tendencia egyre növekszik. A kutatók arra kerestek választ, hogy vajon mennyire szokatlanok az elmúlt évek árvizei történelmi távlatokat tekintve. Ehhez tízezer olyan történelmi dokumentumot tanulmányoztak, amelyek európai áradásokról adtak hírt 1500 és 2016 között. Az így kialakított adatbázis összesen 103 folyó 9576 árvizét tartalmazza.
Elemzéseik alapján kilenc árvizes periódust azonosítottak Európa különböző térségeiben:
- 1500 és 1520 között, valamint 1560 és 1580 Nyugat-és Közép-Európát;
- 1590 és 1640 között az Ibériai-félszigetet és Dél-Franciaországot;
- 1630 és 1660 között Nyugat- és Közép-Európát, valamint Észak-Olaszországot;
- 1750 és 1800 között Európa nagy részét;
- 1840 és 1880 között Nyugat- és Dél-Európát;
- 1860 és 1900 között Kelet- és Közép-Európát;
- 1910 és 1940 között Skandináviát;
- 1990 és 2016 között Nyugat- és Közép-Európát sújtották leginkább árvizek.
Ezen időszakok közül az 1750 és 1800 közötti időszakban voltak a legnagyobb árvizek, különösen Nyugat-, Közép- és Dél-Európában.
Napjaink árvizei markánsan különböznek az elmúlt évszázadokban tapasztalt áradásoktól - derítették ki a kutatók a korabeli levegőhőmérsékletek rekonstrukciója alapján. A történelmi árvizes időszakokban ugyanis hűvösebb volt, mint a köztük lévő években. Az 1990 és 2016 közötti árvizes időszakban viszont az átlaghőmérséklet 1,4 Celsius-fokkal volt melegebb, mint a korábbi időszakban. "Az elmúlt évszázadokban tehát az árvizek hűvösebb feltételek között szaporodtak meg, míg ma ennek ellenkezőjéről van szó. A hidrológiai feltételek most teljesen mások mint a múltban" - mutatott rá Günter Blöschl, a Bécsi Műszaki Egyetem Vízépítési és Hidrológiai Intézetének kutatója, a kutatócsoport vezetője.
A korábbi közép-európai árvizek 41 százaléka nyáron történt, ezzel szemben manapság 55 százalékuk van nyáron. Ez összefügg a csapadék, a párologtatás és a hóolvadás megváltozásával. A kutatók fontos tényezőnek nevezték az ember szerepét a klímaváltozásban , valamint az erdőirtást és a folyók menti építkezéseket.
A tanulmány a Nature című tudományos folyóiratban jelent meg.
