A bírósághoz kilenc, az éghajlatváltozás miatt tengerszint-emelkedés fenyegette szigetország, így...
- Antigua és Barbuda,
- a Bahama-szigetek,
- Tuvalu,
- Palau,
- Niue,
- Vanuatu,
- Saint Lucia,
- Saint Kitts és Nevis,
- valamint Saint Vincent és Grenadine-szigetek nyújtott be keresetet.
A pert Payam Akhavan, a felperes államok vezető jogtanácsosa a múlt héten Dávid és Góliát harcának nevezte, utalva arra, hogy a világ legkisebb államai küzdenek a nemzetközi jog eszközével hatalmas környezetszennyezők ellen. Hozzátette, egy olyan döntés, mely az üvegházhatású gázok kibocsátását szennyezésnek minősíti, ráirányíthatja az országok figyelmét a tengeri élővilág védelmére is.
Az ITLOS határozata értelmében az országok törvényileg kötelesek mindent megtenni annak érdekében, hogy – összhangban az ENSZ tengerjogi egyezményével – a globális felmelegedés szintjét legfeljebb 1,5 Celsius-fokon tartsák. Jóllehet a hamburgi székhelyű testület most hozott ítélete jogilag nem kötelező erejű, precedensértékű lehet hasonló, a környezetszennyezéssel kapcsolatos jövőbeni ügyek tekintetében.
Gaston Browne, Antigua és Barbuda miniszterelnöke reményét fejezte ki, hogy az ITLOS döntése „véget vet a tétlenségnek, mely a katasztrófa szélére sodorta ezen országokat”. Eselealofa Apinelu, Tuvalu képviselője történelmi pillanatnak nevezte az ítélethirdetést, mely, mint mondta, remélhetőleg csupán az első lépést jelenti a nagy szennyezőországok felelősségre vonásában. Áprilisban a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) hozott olyan határozatot, amelyben elítélte Svájcot, amiért az ország nem tett eleget az éghajlatváltozással kapcsolatos egyezmény szerinti kötelezettségeinek.
