Régóta ismert, hogy a személygépkocsik, kisteherautók és kamionok által kibocsátott légszennyezők fokozzák a tüdő- és szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Míg azonban a múltban az ezzel kapcsolatos kutatások főként a kipufogógázokra koncentráltak, addig az egyéb, ugyancsak e járművekhez köthető szennyezési forrásokra jóval kevesebb figyelmet fordítottak a kutatók. Márpedig rengeteg por jut a levegőbe a gumiabroncsok, fékbetétek és aszfaltutak használat közbeni kopásából is. Mi több, Európa számos részén ma éppen ezek felelnek az autók szállópor-kibocsátásának zöméért, közöttük is kiemelten a fékbetétek. Az elektromos autók elterjedésével pedig csak még súlyosabbá válhat a probléma a jövőben.
PM2,5: így jut a fékbetétek anyaga a tüdőbe
A Southamptoni Egyetem kutatócsoportja egy, a Particle and Fibre Toxicology című folyóiratban most közzétett tanulmányában arra mutat rá, hogy a fékbetétek kopásából eredő légszennyezés komolyabb veszélyt hordoz magában, mint azt sokan gondolnák – derül ki a brit felsőoktatási intézmény közleményéből. A kutatók mélyreható vizsgálataik során négy különböző fékbetéttípus, pontosabban az azok által kibocsátott szálló por hatását vizsgálták a tüdő egészségére. Egyaránt elemezték az alacsony fémtartalmú, a félfémes, az azbesztmentes organikus és a hibrid kerámia fékbetétek károsanyag-kibocsátását, különös tekintettel a legapróbb, 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű finomszemcsékre (PM2,5).
A 2,5 mikrométeres szemcseméret harmincszor kisebb, mint az emberi hajszálak átmérője. Ezek az apró szemcsék belélegezve egészen mélyen képesek behatolni a tüdő szövetébe, súlyos károkat okozva annak egészséges működésében. A PM2,5 évente több mint négymillió korai halálesetért tehető felelőssé világszerte.
A kísérlet során speciális eszközökkel gyűjtötték be a fékbetétekből kiáradó finomszemcséket, amelyeket aztán laboratóriumi körülmények között tüdősejtekkel érintkeztettek. Ez tette lehetővé annak megfigyelését, hogy a por milyen mértékű károsító hatással bír a sejtekre, legyen szó akár oxidatív stresszről, gyulladásról és sejthalálról. Az eredmények alapján kirajzolódott, hogy a négy típus közül az azbesztmentes organikus fékbetétekből származó szemcsék a legtoxikusabbak: még a dízelautók kipufogógázainál is mérgezőbbek. A második helyen pedig a kerámia fékbetétek végeztek a kísérletben.
Mindkét típusra jellemző, hogy magas arányban tartalmaznak rezet. A kutatók ezért további kísérletek során megvizsgálták, hogy a réztartalom csökkentése javíthat-e a helyzeten, és azt találták, hogy a légszennyezők összetétele így valóban kevésbé volt veszélyes. „Ez a kutatás nagy jelentőséggel bír az egészségügyi és jövőbeli szabályozási kérdések kapcsán, hiszen miközben a dízel és benzin meghajtású járművekről lassanként elektromos járművekre váltunk, a nem kipufogógázból származó részecskekibocsátás továbbra is fennmarad. Sőt, még növekedhet is hosszú távon, mivel az elektromos járművek nehezebbek, mint a belső égésű járművek, ami nagyobb súrlódáshoz és gyorsabb fékkopáshoz vezet” – mutat rá a kutatás projektvezetője, Matthew Loxham professzor.
