Portré

Mentők, ügyeleti autók cikáznak egész nap a városban, rengetegen kérnek segítséget, és kapnak is. A mentésben részt vevő egységek egy precíz háttérrendszer segítségével végzik a dolgukat. Ki hangolja össze őket? Ki hozza meg a döntést, hogy melyik egység, hova menjen? Polenyik Tamással beszélgettünk, aki mentésirányítóként dolgozik az Országos Mentőszolgálatnál és az Interambulance orvosi ügyeleti rendszerében.

2012-ben lett az Uzsoki utcai kórház főigazgatója, 2016 óta a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese, idén tavasszal pedig elnöknek is megválasztották. Dr. Ficzere Andreával beszélgettünk.

Egyre több a melanomás beteg Magyarországon, de szerencsére a diagnosztikai eljárások is sokat fejlődtek és az emberek is jobban odafigyelnek magukra. Dr. Kiss Borbála bőrgyógyász, klinikai onkológus szakorvos szerint nem jellemző a bőrgyógyászok külföldre vándorlása, a kisebb településeken mégis ellehetetleníti a megelőzést a szakemberhiány.

60 évet töltött a műtőben, de néhány éve már nem operál. Dr. Perner Ferenc sebészprofesszor elsőként indította el Magyarországon a transzplantációs programokat. Össze sem tudja számolni, hány ember köszönheti neki az életét. Felidéztük a kezdeteket, az elmúlt évtizedek legszebb és legnehezebb pillanatait is.

Tragikus családi esemény kellett ahhoz, hogy Ráchel félévente méhnyakrákszűrésre menjen, de életét tulajdonképpen ennek köszönheti. Azóta nem győzi hangsúlyozni, mennyire fontos a szűrővizsgálat.

A szűrővizsgálatok nemcsak a betegségek felismerését segítik, hanem meg is nyugtatják az embereket afelől, hogy egészségesek. Gábor édesanyja érintettsége miatt már a harmincas évei elején elment vastagbélrákszűrésre, amit egy percre sem bánt meg.

Mit jelent nőként dolgozni egy több mint ezer férfi fogvatartottat őrző intézményben? A Budapesti Fegyház és Börtön pszichológiai osztályvezetőjével a börtönlét lelki terheiről beszélgettünk.

"Amikor elmondom, hogy mi a foglalkozásom, azonnal a halottakra asszociálnak. Voltak, akik egyszerűen közölték velem, hogy nem is vagyok orvos." Egy balszerencsés finanszírozási gyakorlat miatt meglehetősen téves kép alakult ki itthon a patológia és a területen dolgozó orvosok szerepéről. Dr. Szalai Krisztián patológussal beszélgettünk.

Egy budapesti sürgősségi osztály rezidens orvosával beszélgettünk a szakma árnyoldalairól, a hétköznapi nehézségekről. Tekintve, hogy érzékeny témákat is érintünk, nem áruljuk el, melyik kórházról van szó, és az orvosunk nevét is megváltoztattuk. A Dr. Dániel Róbert álnevet szántuk neki interjúnkban.

"Függő vagyok, a magánéletben és a munkában is." dr. Petke Zsolt addiktológus-pszichiáter főorvossal, felépülésben levő függővel beszélgettünk a hivatás árnyoldalairól, segítségről és segítségkérésről.

Eredetileg mérnöknek készült, végül idegsebész lett belőle, akinek nevéhez több új idegsebészeti eljárás is fűződik. A gyógyítás mellett reggelente gyakorlás céljából halottakat boncol, szabadsága felét pedig arra áldozza, hogy Nigéria legszegényebbjeit gyógyítsa. Mindemellett dr. Csókay András egy mélyen hívő ember, akinek munkáját is istenhite hatja át.

Sokszor évekig, évtizedekig kezelnek visszajáró betegeket, az urológiának még sincs jó híre, és azt is nehéz elhinni, hogy ez egy szerethető szakma. A tévhitekről és a valóságról dr. Köves Béla urológussal beszélgettünk.

Miért dönt úgy egy orvos, hogy az itthon felépített karrierjét hátrahagyva külföldön új életet kezd? Erről beszélgettünk egy sürgősségi orvossal, aki név nélkül vállalta az interjút, mert mint fogalmazott, nem akar itthon ellenségeket szerezni.

"Hiába élünk meg érzelmileg nagyon megterhelő helyzeteket, azonnal folytatnunk kell a munkát, hiszen vár a többi beteg." Dr. Pócs Dáviddal, a szentesi Dr. Bugyi István Kórház sürgősségi szakorvosával beszélgettünk a szakmájában rejlő kihívásokról, illetve annak árnyoldalairól.

Hatéves kora óta a mentők körül forog az élete, húszévesen már maga is mentős volt, mára pedig egy egész ország ismeri a különböző híradásokból. Győrfi Pállal, az Országos Mentőszolgálat szóvivőjével beszélgettünk.

"Vagy elveszek a sötétben, vagy elkezdem keresni a kiutat. A másodikat választottam" - Nikodém Vanda könyve sokat segít, hogy megértsük, min megy keresztül egy sclerosis multiplexes beteg. Olvassanak el belőle egy részletet!

A szívinfarktus-ellátás forradalmasításáért Petr Widimsky, a világ egyik legismertebb klinikai kutató kardiológus professzora veheti át a Semmelweis Egyetem (SE) legnagyobb presztízsű nemzetközi tudományos elismerését, a Semmelweis Budapest Awardot.

Ön mikor volt szűrővizsgálaton utoljára? Teszi fel a kérdést az alábbi videó, amely Barbi történetét mutatja be. Lássuk hát, hogyan élte túl Barbi a mellrákot.

Bár kezelése egy-két évig kellemetlen, ám ha időben felismerik, a hemokromatózis nem súlyos, inkább csak kellemetlen betegség. Komoly bajt akkor okoz, ha nem veszik észre időben, esetleg kezelését hanyagolják. Betegségének történetét egy érintett mesélte el nekünk.

A bangladeshi sziámi ikreket szétválasztó műtétje után ismerte meg nevét a világ. Dr. Csókay Andrással, Semmelweis-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével kitüntetett idegsebésszel a Nők Lapja Egészség magazin újságírója beszélgetett.

Videónkban Dr. Masszi Tamás belgyógyász, haematológus korábban a limfóma betegség kezeléséről beszélt, és arról, hogy milyen eredményeket lehet elérni a gyógyításban.

A pikkelysömör egyelőre gyógyíthatatlan, a test nagy felületét érintő betegség. Tamás, bár gyerekkora óta vannak tünetei és maga is szinte minden módszert kipróbált a tünetmentesség érdekében, boldog családapa, akinek életét nem befolyásolja, hogy pikkelysömörös.