Portré

"A haldokló gyermekek számos testi tünettől szenvedhetnek. Ha ezeket sikerül enyhítenünk vagy akár meg is szüntetnünk, az már egy hatalmas sikerélmény." Dr. Gergely Anita aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos immár közel egy évtizede foglalkozik gyermekhospice ellátással. Tapasztalatairól, a palliatív orvoslás szerepéről kérdeztük a vele készült interjúban.

Egy gyermekekkel foglalkozó fül-orr-gégész a legritkább esetben találkozik jókedvű, vidám, önfeledt lurkókkal. Mi adhat mégis erőt, hogy kitartóan és állhatatosan végezze munkáját? Mik a szakma rejtett szépségei, árnyoldalai? Dr. Tinku Dóra gyermek fül-orr-gégész szakorvossal beszélgettünk.

Az egyik legszomorúbb témáról beszélgetünk, ami csak létezik, ő mégis végig mosolyog, nevet. Nem tiszteletlenségből, hanem azért, mert szereti az életet, és tudja: az ő szakmáját - a gyásztanácsadást - csak ilyen természetes derűvel lehet csinálni. Révész Renáta Liliána az őszinteség és a nyíltság híve, szerinte nem csupán lehet, hanem kell is mesélni a halálról, sőt, az öngyilkosságról a gyerekeknek, ám azzal nem ért egyet, hogy a gyász élethosszig tart, a halottat pedig soha nem szabad elengedni. Interjú.

33 éve dolgozik a Szent László Kórházban. Magyarországon talán ő tud a legtöbbet a HIV-ről, és az AIDS-ről. Drogosokat, prostituáltakat, homoszexuálisokat gyógyít, hiszen elsősorban ők tartoznak a kockázati csoportba. Emellett a trópusi betegségek specialistája is. Dr. Szlávik Jánossal beszélgettünk.

Magyarországon évente körülbelül 6-8 ezer nem természetes okú haláleset történik, ezek tisztázására a nyomozóhatóság igazságügyi orvosszakértő segítségét kéri. Itthon alig ötven ilyen szakember dolgozik, az ő feladatuk kivizsgálni, hogy gyilkosság, öngyilkosság vagy baleset történt-e. Mekkora az esélye, hogy egy gyilkosság "elsikkad", mert nem veszik észre az idegenkezűség nyomait, és mennyire viseli meg a szakértőket, hogy napi szinten találkoznak a legszörnyűbb halálesetekkel?

A krimikből és bűnügyi sorozatokból már jól ismerjük a munkájukat - vagy legalábbis azt gondoljuk, hogy jól ismerjük. Ebben az esetben azonban a valóság még a filmeknél is izgalmasabb. Dr. Somogyi Andrea, igazságügyi elmeorvos-szakértővel beszélgettünk.

A stroke Magyaországon népbetegség: 10 percenként szállítanak kórházba valakit ezzel a betegséggel, és félóránként meg is hal valaki benne. Hogyan előzhetjük meg?

Noha a kezeléseken nem ők esnek át, a hozzátartozókat szerettük daganatos betegsége ugyanúgy megviseli, mint az érintettet. Ráadásul mindeközben két lábbal kell a földön állniuk, támaszt kell nyújtaniuk. Egy emlődaganatból felépült asszony férje mesélt nekünk arról, hogyan tudta végigkövetni a kezelést, segíteni párja felépülését.

A limfóma vérképzőszervi betegség: a nyirokszervnek a rosszindulatú daganata. Dr. Masszi Tamás belgyógyász, haematológus szerint nem is kellene ráknak hívni, mivel a limfómák voltak az első gyógyítható rosszindulatú daganatok.

A vastagbélrák a második leggyakoribb daganatos megbetegedés. Nem ismerjük az okát és tünetei sincsenek, vagyis igazi alattomos kór. Marianna viszton legyőzte a rákot. Az ő története következik.

Bár nem tervezett váltani, mégis megragadott egy véletlenül kínálkozó lehetőséget - és jól döntött. Takács Etelka 26 évvel ezelőtt költözött ki Svájcba, ahol azóta is él. Jelenleg citológiai szakasszisztensként dolgozik Bernben, méltó fizetésért, kiváló körülmények között. A magyar és a svájci egészségügyi rendszer különbségei mellett a svájciak boldogságának titkáról is kérdeztük. Interjú.

A csontok és a porcok, szalagok találkozásán kifejlődő gyulladás a Bechterew-kór, tünetei nagyon megkeserítik az érintettek életét. Krisztina is átélte a betegséggel járó szenvedést, aminek az vetett véget, hogy másodlagos tünetei miatt felismerték betegségét, és megkapta a megfelelő kezelést.

Új vesét alapjáraton sem egyszerű kapni, akinek pedig kilökődik a beültetett szerve, az végképp nehéz helyzetbe kerül. Ugyan már létezik olyan gyógyszer, amely az ilyenkor kialakuló hiperimmunizációt visszafogja, de azt egyelőre csak Nyugat-Európában alkalmazzák, itthon még nem engedélyezték. De remény azért van erre is.

"Általában amikor valaki elkap egy fertőzést, egyáltalán nem érti a helyzetet, mert mindaddig azt hitte, hogy vele ez nem eshet meg." Dr. Tisza Tímea bőr- és nemigyógyász szakorvossal beszélgettünk a legújabb megelőzési és kezelési módszerekről, illetve az embereket érintő legfontosabb veszélyforrásokról.

A családokat az is nagyon megviseli, ha egy hozzátartozójuk daganatos beteg lesz, ha pedig többen lesznek érintettek, a küzdelem még nehezebb. Ezzel kapcsolatos történetét mesélte el nekünk Erzsike, aki emlőrákjából épült föl, lányát viszont elvesztette.

Az önsegítő betegcsoportok komoly szerepet töltenek be az emlőrákkal küzdők életében, fontosságukat jól mutatja Báródi Edit példája is. A korábbi beteg felépülve is részt vesz a csoportok életében, ezzel is segítve mások gyógyulását.

Fafula Krisztinánál több mint két évtizeddel ezelőtt, 18 éves korában jelentkeztek először a Bechterew-kór súlyos tünetei. Kezelőorvosai tanácsára vágott bele egy kísérleti programba, az ott kapott gyógyszer pedig a mai napig hatásosan enyhítik panaszait.

"A gyerekek gyógyítják magukat, csak arra van szükség, hogy valaki elhiggye, hogy ez sikerülni fog" - vallja Oláh Csilla gyermek klinikai szakpszichológus, aki üdítő nyitottsággal, ugyanakkor fiatal korát meghazudtoló bölcsességgel, hozzáértéssel kezeli a hozzá kerülő kis pácienseket. A szakmájáról beszélgettünk vele, illetve - a többi között - arról, mit tehetne másképp a legtöbb mai szülő a gyermeke érdekében.

Aligha lehet drámaibb időpontban tudomást szerezni a méhnyakrákról, mint a terhesség időszakában. Mariannal ez történt, és bár a szülést követően azonnal kiterjesztett méheltávolításon kellett átesnie, másfél éves kislánya egészségesen született. Nehéz időszakon vannak túl, de nagy szerencse, hogy betegsége kiderült.

Gyakran halljuk, hogy az antibiotikum nem játék, komoly károkat okozhatunk vele a szervezetünknek. De vajon tényleg csak ránk van rossz hatással, ha indokolatlanul szedjük? Dr. Székely Éva infektológus főorvossal beszélgettünk.

Gyerekként szívsebésznek készült, végül egy számára izgalmasabb terület, az érsebészet mellett tette le a voksát. Húsz éve van már a szakmában, ebből 13 éve érsebészként, és bár a hazai egészségügynek jócskán vannak árnyoldalai, dr. Banga Péter azon magyar orvosok közé tartozik, aki még nem tervezi elhagyni az országot. Interjú.

Az orvosok élete nem csak a gyógyításról szól, a betegekkel való törődés többet jelent ennél. Jól tudja ezt dr. Várkonyi Judit, aki sok évig küzdött azért, hogy örökletes vastúlterhelődésben szenvedő páciensei - akiknek kezelése rendszeres vérlebocsátással jár -, ha szeretnének, véradók is lehessenek. A hematológus már gyerekkorában tudta: orvos szeretne lenni.