Az influenza célzott kezelésének lehetőségei
Az influenza tüneti kezelésén, vagyis a láz- és fájdalomcsillapításon kívül léteznek hatékony vírusellenes gyógyszerek, amelyek a vírus szaporodását gátolják. Ilyen hatóanyag az amantadin, amely az influenza A vírusra hat, a B vírus ellen viszont hatástalan. A kezelést minél előbb, lehetőleg a fertőzés első vagy második napján kell elkezdeni. Ekkor csökkenti a tünetek súlyosságát és lerövidíti a betegség időtartamát. Idősek, illetve az influenza szempontjából különösen veszélyeztetettek és a legyengült immunrendszerű emberek megelőzésként is szedhetik ezt a hatóanyagot, illetve az influenza elleni vakcina beadása után 2 hétig, amíg a védettség ki nem alakul. A szer hátránya, hogy a vírusok hamar ellenállóvá válnak vele szemben, azaz kialakul a rezisztencia, és ezután már nem lesz hatásos az amantadin.
Az oseltamivir és a zanamavir hatóanyagú influenzaellenes gyógyszerek gátolják az újonnan keletkező vírusok gazdasejtből való kiválását, ezzel pedig a további terjedésüket. Mind az A, mind a B típusú influenza ellen hatásosak, enyhítik a tüneteket és lerövidítik a betegséget. Megelőzésre azonban nem javasolt szedésük, de a rezisztencia kialakulása ritka. Mellékhatásként gyomor-bélrendszeri panaszokat okoznak. Az oseltamivir tabletta formájában szedhető, a zanamavir azonban csak inhalációs úton vihető be a szervezetbe.
Herpesz és övsömör kezelése
A herpesz és az övsömör a leggyakoribb vírus által okozott betegségek közé tartoznak. Kezelésükre is több hatóanyag közül választhatunk. A leggyakrabban alkalmazott hatóanyag, az aciklovir az új vírusok keletkezését gátolja a gazdaszervezetben. Hatására nem tud a vírusok örökítő anyaga felépülni, nem tud életképes vírus létrejönni. Az aciklovir mellékhatásai általában enyhék, ritkán allergiás reakció alakulhat ki, egyedül ez szab határt alkalmazásának. Nagyobb adagok adása esetén idegrendszeri tünetek, mint a tompultság, zavartság, hallucináció jelentkezhetnek. Az aciklovir terheseknek is adható, nem károsítja a magzatot, sőt meggátolja a vírusok méhlepényen való átjutását.
Súlyosabb esetben, illetve amikor az aciklovir nem hatékony, ganciklovirt szoktak alkalmazni infúzióban, mint például csökkent immunműködésű betegeknél vagy szervátültetésen átesett pácienseknél. Az aciklovirhez hasonló hatású a famciklovir is, amely a legújabb kísérleti adatok szerint a hepatitis B vírus ellen is hatásos lehet.
A ribavirin rendkívül széles hatásterületet ölel fel, hatékony a herpesz, az influenza, a himlő és a kanyaró vírusa ellen is. Azonban magát a vírust nem pusztítja el, csak a szaporodását gátolja. Mellékhatásként vérszegénységet okoz, mivel a vírust tartalmazó vörösvérsejtek hamarabb elpusztulnak. Terheseknek nem adható, mivel károsítja a magzatot.
HIV kezelése
A Humán Immundeficiencia Vírus által okozott fertőzés következtében kialakuló AIDS vagyis a szerzett immunhiányos betegség kezelésére máig csak olyan hatóanyagokat ismerünk, amelyek gátolják ugyan a HIV szaporodását, de teljesen nem lehet azt kiirtani a szervezetből. A HIV kezelésére többféle hatásmechanizmussal rendelkező szert kifejlesztettek, és ezeket általában kombinációban alkalmazzák, hogy minél hatékonyabbak legyenek.
Általánosságban elmondható, hogy ezek a gyógyszerek gyakran súlyosabb mellékhatásokat is okoznak. Azért engedik mégis alkalmazni ezeket a szereket, mert az AIDS sokkal súlyosabb betegség lenne kezelés nélkül. Így a gyógyszerek alkalmazásának előnyei, vagyis az AIDS megelőzése előbbre való, mint a gyógyszerek által okozott negatív hatások kockázata. Ezekkel a gyógyszerekkel a korábban halálos kór jó életminőséggel társuló krónikus betegséggé szelídült. A modern gyógyszerekkel nemcsak az AIDS szövődményeit, a fertőzéseket és a daganatok megelőzését sikerült elérni, de a kombinációs kezeléssel a mellékhatások gyakoriságát is csökkenteni lehetett.
Az AIDS ellenes szerek első csoportjába azok a hatóanyagok tartoznak, amelyek megakadályozzák a vírusok örökítőanyagának átíródását, ilyen hatóanyagok a zidovudin, a didanozin, a lamivudin, a stavudin, az abacavir és a tenofovir. Ezek voltak az első AIDS-ellenes gyógyszerek, viszont csak mérsékelten tudják meggátolni a vírusok szaporodását. A csoportra jellemző mellékhatás, hogy megemelik a vér tejsav-szintjét, melynek tünetei a fáradtságérzés, fogyás, étvágytalanság, gyomor-bélrendszeri panaszok. Előfordulhat még hasnyálmirigy-gyulladás, akut májelégtelenség és légzési elégtelenség is. A tünetegyüttest csak úgy lehet megszüntetni, ha leállítják a gyógyszerelést, és tüneti kezelést alkalmaznak. A regenerálódás hosszú folyamat, akár negyedévet is igénybe vehet.
A második csoport tagjai szintén az örökítőanyag átíródását gátolják meg, csak a folyamat egy mások pontján avatkoznak közbe. Ide tartoznak az efavirenz, a nevirapin és a delavirdin. Leggyakoribb mellékhatásuk a túlérzékenységi reakciók megjelenési formájaként jelentkező bőrkiütések.
A harmadik csoport hatása, hogy gátolják egy fehérjebontó enzim működését, ezzel pedig fertőzőképtelenné teszik a vírust, így az nem tud újabb sejtekre átterjedni. Ilyen hatóanyagok a saquinavir, a ritonavir, az indinavir és a nelfinavir. Ezekre a hatóanyagokra jellemző, hogy jelentősen beavatkoznak a szervezet anyagcseréjébe, és azt káros irányba terelik. Hatásukra csökken a szervezet sejtjeinek az inzulinérzékenysége, ezért legalább negyedévente ellenőriztetni kell a vércukorszintet. Megemelik a vérben a koleszterin- és a triglicerid-szintet is, amely növeli a szív-érrendszeri kockázatot. Életmód-változtatás és diéta lassíthatja a folyamatot. Zsírelosztási zavar is kialakul a szervezetben, ugyanis a zsírtömeg a hasra, a hátra, nők esetén a mellre rakódik, emellett pedig a végtagok, a fenék és az arc feltűnően elvékonyodik. Ráadásul ezek a gyógyszerek a csontmennyiséget is csökkentik, növelve ezzel a csontritkulás valószínűségét, amely szintén gyógyszeres kezelést igényelhet.
A negyedik csoportba tartozó enfuvirtid gátolja a vírus emberi sejttel való egyesülését, vagyis a vírus nem tud újabb sejteket megfertőzni.
Bármilyen vírusról is legyen szó, a kezelést csak a vírusok szaporodásának idején célszerű alkalmazni, és általában csak a tünetek enyhítése várható a kezeléstől.
