Sejtjeink normális körülmények között szabályosan növekednek, osztódnak, s így újabb sejtek születnek. A rák akkor alakul ki, amikor a sejtek működését és osztódását biztosító folyamatokba hiba csúszik, és ettől kezdve mást sem csinálnak, csak osztódnak, és olyan új sejteket hoznak létre, melyekre a szervezetnek semmi szüksége sincs. A bekövetkezett zavarért a sejtmagban lévő gének okolhatók, ugyanis "ők" mondják meg, hogyan működjön és mikor osztódjon a sejt. A legfontosabb feladatuk felügyelni, hogy egy sejt csak akkor lépjen át a következő életszakaszába, amikor az előzőt már tökéletesen befejezte. Ha ez nem így történik, akkor a sejtekben lévő ellenőrző mechanizmusok működésbe lépnek, és leállítják a sejtciklust addig, amíg az előző fázis eseményei nem fejeződtek be tökéletesen. Ilyenkor vagy nyugalmi állapotba viszik a sejtet - és "megjavítják" -, vagy, ha ez nem megy, akkor - a szervezet védelmében öngyilkosságra késztetik. Hogyha azonban a kijavításra vagy a sejt halálára vonatkozó genetikai utasításokba is hiba csúszik, a sejt irányíthatatlan módon osztódni kezd, és "halhatatlanná" válik. Ez a rák.
Lefülelt cukorzabálók
Ezúttal ez utóbbi tudóscsoport tett le valamit az asztalra, ezt a bizonyos PET/CT-t. Az ötlet, amelynek alapján a berendezés működik, tulajdonképpen olyan egyszerű és zseniális, mint amilyenek a világ haladását megváltoztatni képes korszakos találmányok csak lehetnek. Ugyanis azt is tudjuk ezekről a rákos sejtekről, hogy pusztításuk mértékével megegyező energiára van szükségük, vagyis, egyszerűen szólva, hihetetlenül sokat esznek. Mit esznek - zabálnak! Mégpedig leginkább cukrot. Sokszorosan többet fogyasztanak belőle, mint a környezetükben lévő egészséges sejtek. A zseniális felismerés tehát "csupán" ennyi volt: valamilyen formában ki kellene mutatni, hogy melyik sejt zabál elképesztő mennyiségű cukrot - ha ez sikerül, akkor nyugodtan mondhatjuk, az a sejt bizony rákos. Ezt pedig úgy lehet kimutatni, hogy a cukrot különböző sugárzó izotópokkal keverik össze, majd a keveréket injekció formájában a szervezetbe juttatják. A nem várt cukoradagnak hihetetlen módon megörülnek a rákos sejtek, mohón táplálkozni kezdenek, és nem veszik észre, hogy a cukorral együtt elfogyasztott izotóp, afféle nyomjelzőként leplezi le a falánkokat. És akkor már "csak" fel kellett találni azt a berendezést, amely mindezt láthatóvá is teszi. Ez tehát a PET.
- De miért van szükség a CT-re is?
- Azért, mert annak a képe adja testünk "anatómiai atlaszát", vagyis annak segítségével azonosítjuk, hogy a PET éppen hol is jár az emberi testben. A CT képe fekete-fehér, a PET-é színes, és ahol legjobban világít, ott van a baj mondja Dr. Lengyel Zsolt, a Pozitron PET/CT centrum vezető főorvosa. A PET betűszó a pozitron-emissziós tomográfia rövidítése, a képalkotó diagnosztika csúcsterméke. Persze, eddig is voltak olyan berendezések, amelyek "beleláttak" az emberi testbe. Ilyen például a Conrad Röntgen által több mint száztíz éve, 1895-ben felfedezett röntgensugárzás - az egyik első röntgenkép a tudós feleségének kezéről készült -, az ultrahang, valamint a jóval modernebb CT és az MRI is. Ezek azonban elsősorban csak a szervek, szervrendszerek anatómiáját ábrázolják, tehát a kóros folyamatokat csak akkor jelzik, amikor azok az érintett szerv szerkezetében vagy méretében már elváltozást okoztak. Vagyis rendszerint későn. A PET segítségével a sejtműködés zavara már akkor látható, amikor a folyamat még nem okozott kóros elváltozást. Ez utóbbi intézetbe látogattunk el, amely az országban a legmodernebbnek tekinthető.
- Körülbelül másfél év alatt, 2005 júliusára építettük fel az intézetet, akkor készítettük el az első PET/CT-vizsgálatot - büszkélkedik Tombor Bálint ügyvezető igazgató.
Egy csendes óra
- Ezen a képen az agy világít. Ez tehát agydaganat?
- Nem, az agy minden képen világít. Hiába az egyórás "csöndszoba", az agy mindig dolgozik. eger Lengyel doktorral útnak indulunk egy páciens belsejében a fejétől a talpa felé. Az agy tehát világít, és világítanak bizonyos nyirokcsomók is.
- De mik ezek a szétszórt, apró kis világító pontocskák?
- Ezek az áttétek. Egy műtét utáni nőbeteget vizsgálunk, akinél sajnos újabb daganatok jelentkeztek, méghozzá olyan nagy számban, hogy műtéttel nem tehetünk ellenük semmit. A kezelőorvos kemoterápiát fog javasolni, amivel reményeim szerint eredményes lehet a gyógyulás. De mi lett volna vele, ha nem jön el hozzánk kontrollra? Hogy mire jó a PET/CT? A rosszindulatú daganatok korai felismerésére, a tumor helyének, kiterjedésének pontos meghatározására, a sugár- és kemoterápia pontos megtervezésére. Használatával nem fordulhat elő, hogy a kivett daganat mellett ott marad egy másik, amelyet az operáló orvos esetleg nem vett észre. Alkalmas a kezelés utáni daganatmentesség igazolására, illetve, rosszabb esetben, az áttétek, kiújulások korai felismerésére.
- Az onkológiai vizsgálatokon kívül a PET/CT berendezést sikerrel használhatjuk az epilepszia korai felismerésére vagy a szívizom, illetve a koronáriák állapotának vizsgálatára, méghozzá természetesen katéterezés nélkül, s mindezeken túl gyulladásos folyamatok észlelésére is - mondja Lengyel doktor.
Szokványmódszerek helyett
Befejezésül két tényről még feltétlenül szólni kell. Az egyik, hogy a PET/CT-vel kapcsolatban jelenleg a szakorvosoknak is kevés a személyes tapasztalatuk, vagyis a tanulási fázis elején tartunk. Ez természetes minden új vizsgálóeljárás esetében így van. Éppen ezért ma még nagyon fontos, hogy az érdekelt szakorvosok mellett a betegek is tudják, van megoldás, van pontos diagnózis akkor is, amikor semmilyen szokványos módszerrel nem mutatható ki a betegség; hogy tudják, a korai diagnosztika segítségével minél több rosszindulatú daganat felismerhető még abban a szakaszában, amikor nagy a gyógyulás esélye. Tehát minél többünknek kell(ene) a PET/CT-hez folyamodni.
További információ:
Pozitron-Diagnosztika Központ
