A tea genomjának szekvenálása jelentős befolyást gyakorolhat a világ egyik legfontosabb - legalább 3 milliárd ember által kedvelt - élvezeti cikkének fogyasztására és piacára, mert könnyebben megtalálhatóvá válnak az óriási változatosságot mutató növény azon fajtái, amelyek igazán megfelelnek a közönség ízlésének. Persze, erre elsősorban a tömegtermelés esetében érdemes gondolni. És valljuk be, hogy a legtöbben ebbe a kategóriába tartozó teákat fogyasztunk, és nem követjük az ínyencek szokásait, akik az élvezet kedvéért igen borsos összegeket is hajlandóak leszurkolni valamilyen különlegességért.
Habár ezúttal nem mélyedünk el a különleges teák világában, annyit azért érdemes tudni, hogy a világ legdrágább teafajtája a kínai Da-Hong Pao tea, amelynek kilója 1,2 millió dollárba kerül. De egy gyűjtő 2002-ben közel 28 ezer dollárt fizetett 20 grammért . Ez azt jelenti, hogy 525 ezer forintba került volna egyetlen Da-Hong Pao filter - 37 ezerszer többe, mint amit mi, közönséges fogyasztók reggel belelógatunk a forró vízbe. Persze, ezt a teát szentségtörés vagy inkább felségárulás volna filterbe tölteni, hiszen ez volt a kínai császárok gyógyteája már a Ming dinasztia idején is. Jelenleg is kínai nemzeti kincsnek számít, és csak igen kevés fa maradt fenn a fajtából, amelyeket szigorúan őriznek, a tea pedig gyakorlatilag nincs piaci forgalomban. A kínai kormány hírességeknek, neves művészeknek, tudósoknak, külföldi állami vezetőknek szokta ajándékba adni.
Ahogy a kommersz fajták, úgy a Da-Hong Pao titkaihoz is közelebb kerülünk a teafa, a Camellia sinensis genomjának precíz feltérképezése után. A teának sok változata ismert, de elsősorban kettőt termesztenek, a kínai és az asszám teát (utóbbi főleg Indiában elterjedt). A genomikai kutatást elsősorban kínai tudósok végezték el, akik meg akarták nyitni az utat a növény egyedülálló biológiájának megismeréséhez, azon keresztül pedig olyan szuperváltozatok előállításához, amelyeknek gazdag az ízük és erősek az egészségjavító tulajdonságaik.
Mit rejt az extra hosszú genom?
A Molecular Plant folyóiratban közzétett első összefoglaló szerint a tea genomjának szekvenálása több mint öt évet vett igénybe. "Laborunk eddig sikeresen szekvenálta már több mint húsz növény genomját, de ez a tea kemény menet volt" - mondta Li-Zhi Gao, a kínai Kunmingi Botanikai Intézet szakértője a Cosmos magazin beszámolója szerint . A feladat komplexitása a teafa szokatlanul hosszú - a kávéénál négyszer hosszabb - genomjának volt köszönhető, és messze bonyolultabbnak bizonyult, mint a burgonya, a paradicsom vagy a bors genetikai kódja. A genom méretét rendkívül megnöveli az ismétlődő DNS-szakaszok nagy aránya. A kutatók szerint a magas fokú ismétlődés a teafa hosszú evolúciós története (50 millió év), valamint az egyéb virágzó növényekben azonosított, hatékony DNS-eltávolítási mechanizmusok hiánya miatt jöhetett létre.
Ez járult hozzá a teafa evolúciós sikereihez, elősegítve a növény környezeti alkalmazkodóképességét és a betegséggel szembeni ellenállóképességét, illetve az ember által értékelt tulajdonságok - az ízek és a gyógyhatás - létrejöttét. A tea három fő anyagcsereterméke - a katechin, a theanin és a koffein - teremti meg a növény ízeit, táplálkozási és gyógyászati tulajdonságait . A katechin egy flavonoid és természetes antioxidáns, amely jó hatással van az egészségre, különösen a szív- és érrendszeri funkciókat befolyásolja pozitívan. A teanin egy aminosav, amely a fizikai és szellemi nyugalom érzését támogatja. Ráadásul összedolgozik a központi idegrendszert stimuláló koffeinnel, amely segít leküzdeni a fáradtságot és javítja az éberséget.
Mitől függ a tea íze és minősége?
A genom feltérképezése során 24 fontos gént azonosítottak a teafában, amelyek kódolják a katechinek, a teanin és a koffein bioszintézisében részt vevő enzimeket. Ezek közül 14 gén érintett a katechinek előállításának utolsó lépéseiben, míg 6 a teaninnal, 4 pedig a koffeinnel áll kapcsolatban. A kutatók szerint az elemzés arra utal, hogy "a három jellegzetes anyagcsereút" több mint 6 millió éven át jól megőrzött a teafa leszármazásában. A kutatók azt is megállapították, hogy a teagenomot jelentős mértékben gazdagítják a terpenoidok szintéziséhez kapcsolódó funkciók is. Ezek a természetes vegyületek az illóolajok és aromák fő komponensei, amelyek a teák csábító illatában és ízében közrejátszanak.
Bár a tea ízét befolyásolhatják a terpenoidok, valamint a még fel nem ismert másodlagos anyagcsere-összetevők, a kutatók szerint a teanövény magas katechin- és koffeintartalma, amely a tea ízének alapját képezi és meghatározza a teafajta feldolgozásra való alkalmasságát és végső minőségét. A jövő szuperteái, amelyek várhatóan még több embert állítanak majd szerte a világon a rendszeres teafogyasztás mellé, azonban olyan teafafajták kifejlesztését kívánják meg, amelyek a másodlagos metabolitok különböző kombinációit produkálják.
A kutatók úgy vélik, hogy a vadon élő teafáknak még óriási genetikai tartalékaik vannak, az új gének felfedezése pedig jelentősen javíthatja a tea minőségi tulajdonságait. Ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy a vad teák állományai gyorsan pusztulnak, és a hatalmas piaci igények miatt tönkremehetnek a régi ültetvények is a túlhajtott betakarítás miatt. Szerencsére e súlyos veszélyt jelentő helyzetben a teafa genomszerkezetének ismerete és a transzkriptómikus változatok értékes információkat nyújtanak a vadon élő teafajták globális megőrzéshez.
