Skócia és Magyarország között ingázik az eredetileg
szívsebésznek készülő Török Zsolt, aki a hazai egészségügyben uralkodó feudális
viszonyokat megelégelve, több mint tízévnyi, a gyógyszeriparban eltöltött munka
után a szegedi egyetemen szerzett háziorvostan szakvizsgát – írja a
medicalonline.hu.
Török Zsolt a szintén orvosként dolgozó felesége példáját követve ment ki dolgozni Skóciába; házastársa ugyancsak a két ország között ingázott. „Mivel a háziorvoslás világszerte hiányszakma, nem volt nehéz elhelyezkednem odakint, miután regisztráltam a General Medical Councilnél (GMC)” – magyarázta.
Skóciában a szociális és egészségügyi ellátás államilag finanszírozott, a polgároknak nem kerül pénzbe a gyógyszer, a csecsemőtápszer, de például a menstruációs eszközöket is ingyen kapják, mutatott rá Török doktor. A szakember arról is beszélt, hogy az úgynevezett health boardok felelnek az adott régiók ellátásáért, amelyeket nem a megyehatárok, hanem az úthálózat, a földrajzi elhelyezkedés és az ott élő lakosság határoz meg: a legnagyobb 1,5 millió, a legkisebb mindössze 20 ezer főre szervezi az ellátást.
Török Zsolt szerint Skóciában nem a beteg kering a rendszerben, és próbál kapaszkodókat keresni, hanem a rendszer fogja a beteg kezét, és vezeti. „Az ellátás a legtöbb esetben a háziorvosnál, a háziorvosi ügyeleten vagy a sürgősségi ellátó helyen indul. Emellett rendelkezésre állnak a patikák is, ahol a gyógyszerészek részben gyógyszerészi gondozást, részben gyógyszeres terápiát indítanak például atópiák, allergiák, vizelettartási problémák, bizonyos fertőzések (...) esetén, keményen kijelölt kompetenciahatárok mentén. A kisebb töréseket, ficamokat, sérüléseket a sürgősségi osztályok mellett működtetett ambulanciákon látják el, ahol APN-ek dolgoznak (advancedpracticenurse, non-doctor) szükség esetén igénybe vehető orvosi felügyelettel. De a betegek irányításában a háziorvosi praxisok recepciósai is képzettek.”
Daganatgyanúnál két hét a határidő
Az interjúból az is kiderült, hogy ha egy skót betegnek öt éve fáj a térde, 3-4 nap múlva kaphat időpontot vizsgálatra, ha viszont az arthritise berobban, azonnal. Daganatgyanú esetén két héten belül az összes, a daganat kizárásához szükséges vizsgálatot el kell végezni, attól számítva, hogy a háziorvoshoz bekerül a páciens. Az adekvát terápiát pedig 60 napon belül el kell kezdeni.
Ami a skót háziorvosi praxist illeti, Török Zsolt leírása szerint a működése jelentősen eltér a magyartól. „Az orvos mellett dolgozik egy APN és egy praxisnővér. Egy héten két-háromszor érkezik egy kisegítő szakápoló, aki injekciót ad be, vért vesz, kötöz, és ugyancsak két alkalommal a gyógyszerész. A munkát hetente egy-két napon mentálhigiénikus is támogatja. Ezenkívül egy praxismenedzser irányítja a mindennapokat, és két-három fős stáb végzi az adminisztratív munkát.”
Török doktort arról is kérdezték, szerinte mi kellene ahhoz, hogy jobb legyen a háziorvosi ellátás itthon is. Ő úgy véli, mind a finanszírozásban, mind az orvosok, ápolók, betegek részéről nagyobb mobilitásra lenne szükség. „Nem kellene ragaszkodni ahhoz, hogy minden faluban legyen háziorvos, a praxis méretét a helyi viszonyoknak kell meghatároznia. Milyen lehet a krónikus betegmenedzsment azon a településen, ahol heti kétszer három órában jelenik meg az orvos? Hogyan jut el időben egy beteg az érsebészetre, onkológiára? Nem lehet úgy minőségi munkát végezni a saját praxisban, ha mellette egy másik körzet betegeit is el kell látni. Hatszáz körüli a betöltetlen praxisok száma, a 40 év alatti háziorvosok aránya 10 százalék. Tíz év múlva nem lesz, aki ellássa a betegeket."
