Nagy béremelés jön az egészségügyben (2)

A magyar egészségügy katasztrofális állapotban van. A betegek ellátásának átlagos színvonala egyre rosszabb. Az egészségügy megérett a teljes rekonstrukcióra. Ennek egyik legfontosabb jele, hogy a rossz szervezettség, a leromlott infrastruktúra, a rossz munkafeltételek és alacsony bérek miatt a szakemberhiány és az elvándorlás is növekszik. A kormány béremelési hullámmal akar gátat vetni a folyamatnak.

Egy igazi, erőteljes, hosszan tartó béremelésnek nézünk elébe az egészségügyben – fogalmazott Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár köszöntőjében a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara háromnapos tudományos kongresszusán.

Az államtitkár elmondta a siófoki rendezvényen, hogy az érdekvédelmi, illetve szakmai szervezettel több mint húszfordulós tárgyalássorozat, esetenként parázs viták után jutottak bérmegállapodásra. Szerinte sikerült megértetniük a politikával, illetve a döntéshozókkal, hogy az egészségügynek vissza kell kerülnie arra a helyre, ahol Európában van. Európában a szektoronkénti rangsorban általában a 3-4-ik helyen szerepelnek az egészségügyi ágazat bérei. „Mi ide szeretnénk visszakerülni nagyon rövid időn belül” – tette hozzá.

Tovább emelnék az egészségügyben dolgozók bérét

Eredményként értékelte azt is, hogy sikerült az ágazaton belül a különböző érdekcsoportokat is kibékíteni. A bérmegállapodásoknak köszönhetően 95 ezer dolgozó tudja majd másképpen tervezni a jövőjét. Az államtitkár szerint nincs vége a közös munkának, „hiszen amikor a bérekről beszélünk, az nem egy cél, hanem egy eszköz azért, hogy a betegek ellátása javuljon”. Ónodi-Szűcs Zoltán elmondta azt is, hogy több mint 10 milliárd forintnyi forrást biztosítanak év végig a vidéki és fővárosi nővérszállók megújítására.

Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke arra emlékeztetett, miként harcoltak az elmúlt két évben azért, hogy megértessék a döntéshozókkal az ágazat problémáinak súlyosságát. Történelminek nevezte a pillanatot, hogy hosszú évek után végre kormányzati szándékból elindult egy 80 ezer szakdolgozót érintő bérfelzárkóztatás , mégpedig úgy, hogy nem egyszeri intézkedésről van szó, hanem a következő három évre kitekintő problémakezelésről.

„Sikeresnek értékelhetjük ezt az évet, hiszen megszülettek azok a kormányrendeletek, amelyek garanciát jelentenek a megállapodás megvalósulására" – fogalmazott, megjegyezte, az egyeztető tárgyalásokon nemcsak az egészségügyért felelős államtitkárság, hanem a nemzetgazdasági minisztérium is részt vett, amire nem volt példa a korábbi évtizedben.

Az európai jóléti álom végét leginkább az egészségügyi rendszerek válsága jelzi, amely Magyarországon igen mélyre jutott. Szembe kellene ugyanis nézni végre ténnyel, hogy csak olyan egészségügyi rendszer lehet életképes, amelyet a köz- és magánforrások együtt tartanak fenn. Részletek!

A nyári bérmegállapodás eredményeként szeptember elsején a szakorvosok, a szakgyógyszerészek és a szakdolgozók alapbére nőtt. A szakorvosok és szakgyógyszerészek alapbére szeptember elsején bruttó 107 ezer forinttal nőtt, míg második ütemben, a jövő év november elsején újabb 100 ezer forinttal emelkedik. Így a fizetésük két év alatt 207 ezer forinttal lesz magasabb.

A szakdolgozók (kórházi ápolók) bére jövő novemberben 12 százalékkal, majd 2018-ban és 2019-ben újabb 8-8 százalékkal nő, 2019-re átlagosan 65 százalékkal emelkedik. A szakdolgozók idei átlagos béremelése 26,5 százalékos lesz, differenciáltan a végzettségük és a munkában eltöltött idejük függvényében. A rezidensek alapbéremelése jövő novemberben 50 ezer forint lesz.

A béremelésekre az idén 19,5 milliárd, jövőre pedig 82,6 milliárd forintot fordít a költségvetés - ismertette akkor az államtitkár. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években az egészségügyi dolgozók bérrendezésére 300 milliárd forintot fordított a kormány. 2012-ben és 2013-ban két lépcsőben mintegy 95 ezer egészségügyi dolgozó részesült béremelésben. A két év alatt a kórházakban és szakrendelőkben foglalkoztatottak bruttó keresete átlagosan 27 százalékkal nőtt.

Forrás: MTI

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

D-vitamin
D-vitamin: milyen hatással van a májra, ha minden nap szedjük? Ezt mondják a kutatások
5 megoldás a magas reggeli vércukorszintre – Így lenne érdemes kezdeni a napot
D-vitamin
Sokan rosszkor szedik a D-vitamint – ez az ideális időpont a szakértők szerint
testszag
6 szag, amellyel a test jelzi a betegséget – Ha ezt érzed, irány az orvos!
alvásigény
Életkorod alapján ennyit kellene aludnod naponta
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +30 °C
Minimum: +14 °C

Napos idő várható gomolyfelhőkkel, melyek estére feloszlanak. Csapadékra alapvetően nem kell számítani, legfeljebb az északkeleti határvidéken fordulhat elő egy-egy futó zápor. Az északnyugati, északi szél a délnyugati, nyugati országrész kivételével több helyen megélénkül. Estére a legtöbb helyen mérséklődik a légmozgás, északkeleten ugyanakkor a keletiesre forduló szél élénkülhet meg.A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 28 és 32 fok között várható, de északkeleten pár fokkal alacsonyabb értékeket is mérhetnek. Késő estére 16 és 25 fok közé hűl le a levegő. Kedden már nem érvényesül fronthatás, anticiklon határozza meg időjárásunkat.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Melyik szervünk szűr meg naponta 180 liternyi folyadékot? Teszteld, mennyit tudsz az emberi testről! Minden szervünk nélkülözhetetlen szerepet játszik szervezetünk működésében, mégis számos meglepő érdekességet kevesen ismernek velük kapcsolatban.
kvíz
Milyen panaszokat okozhat a krónikus álmatlanság? Teszteld tudásodat! Mennyit tudsz az alvászavarok tüneteiről? Válaszolj 11 kérdésünkre, és kiderül!