Járóbeteg-szakrendelésre gyakran nem napokat vagy heteket, hanem akár hónapokat is várniuk kell a betegeknek. Az EconomX számára készített friss Pulzus-kutatás eredményei alapján az állami egészségügyben továbbra is óriási probléma a hosszú várólista.
Várólisták az állami egészségügyben
Mint ahogy arról korábbi cikkünkben mi is beszámoltunk, a leghosszabb várakozási idő továbbra is az endokrinológián van, ahol átlagosan 85,4 napot kell várni egy vizsgálatra. A második legrosszabb helyzet a bőrgyógyászatban alakult ki, ahol 56,5 nap az átlagos várakozás. Az angiológiára 55 napot, kardiológiára 54 napot, diabetológiára és szemészetre pedig nagyjából 50 napot kell várni.
A Pulzus országos, reprezentatív felmérését 2026. július 15 és 17. között végezték ezer fő megkérdezésével. A válaszadók többsége saját tapasztalatból ismeri a hosszú, akár fájdalommal járó várakozási időket, ami egyre több területen válik rendszerszintűvé. A vizsgált 23 szakterületek közül mindössze háromban javult a helyzet, tizenöt területen pedig tovább nőttek a betegfogadási listák.
Arra a kérdésre, hogy mi volt a leghosszabb idő, amit az elmúlt két évben állami egészségügyi vizsgálatra vagy műtétre vártak, a válaszadók több mint fele egy és hat hónap közötti időszakot jelölt meg. További 13 százalék fél évnél is többet, 6–12 hónapot várt, míg 2 százalék több mint egy évig nem jutott hozzá a szükséges ellátáshoz.
Az idősek helyzete különösen aggasztó az EconomX beszámolója alapján: a 60 év felettiek 69 százaléka számolt be arról, hogy legalább egy és hat hónap közötti időt töltött várakozással. A Pulzus kutatásából az is kiderül, hogy a magyarok jelentős része már nem feltétlenül az állami rendszerben keresi a megoldást, vagyis inkább fizet, minthogy várakozzon. A kialakult helyzet elsőszámú oka továbbra is az orvoshiány.
