A medence-, prosztata- és nőgyógyászati rákkal kezelt betegek a sugárterápia miatt gyakran szembesülnek bélkárosodásokkal. Emiatt pedig lefogyhatnak, sőt, hasmenés, fájdalom, hányinger és végbélvérzés kínozhatja őket. Kutatók azonban felfedezték, hogy azok a betegek, akiknél a bélbaktériumok változatossága lecsökkent a sugárkezelések előttihez képest, erősebb mellékhatásokkal szembesültek. Ezért arra következtettek, hogy a károk súlyosságát mérsékelni lehet, ha a fájdalmak forrását jelentő kezelések megkezdése előtt a bél mikrobiótáját feljavítják.
A londoni Rákkutató Intézet szakértői szerint még meg kell bizonyosodni a székletátültetés hatásosságáról. Annyi azonban bizonyos, hogy a gondosan kialakított étrend nagy hatással van a baktériumok növekvő sokféleségére, és "valószínűleg ez a biztonságosabb módszer". David Dearnaley professzor, a tanulmány társszerzője a Daily Mail -nek leszögezte, hogy további vizsgálatokat kell végezniünk a jó baktériumok szerepének megerősítése érdekében. De ha azonosítani tudják azokat a betegeket, akiknél a legnagyobb a bélkárosodás kockázata, akkor beavatkozhatnak a sugárzás mellékhatásainak ellenőrzése, kezelése vagy akár megelőzése érdekében. Ha a mikrobiális kezelések, például a székletátültetés csökkentik a besugárzás okozta károkat, az jelentősen javíthatja a betegek életminőségét.
Baktériumokkal a mellékhatésok ellen
A széklet (fekális) mikrobióta transzplantáció (FMT) azt jelenti, hogy az egészséges donortól származó székletet áthelyezik a beteg béltraktusába. A módszert a leggyakrabban az ismétlődő Clostridium difficile baktérium okozta fertőzés kezelésére alkalmazzák. Az FMT képes helyreállítani a baktériumok egyensúlyát azzal, hogy probiotikumként viselkedik, hiszen a székletminták gyakran akár 1000 különböző baktériumfajt tartalmaznak.
Az átültetést csöveken keresztül végzik az orrlyukon és torkon keresztül a gyomorba, vagy közvetlenül a vastagbélbe. A székletmintát azonban átültethetik beöntéssel vagy fagyasztott és szárított anyagot tartalmazó tabletták formájában is. A statisztikákból kiderül, hogy a betegek körülbelül 80 százaléka a bél szokásos működésének megváltozásáról számol be a medencét érintő radioterápia után. Körülbelül 10-25 százalékuknál jelentős, hosszú távú károsodás alakul ki a bélben. A tanulmány vezető szerzője, Dr. Miguel Reis Ferreira a lapnak elmondta, hogy a baktériumok felhasználhatók azoknak a pácienseknek a kiszűrésére, akiknél nagyobb a mellékhatások kockázata, és ezáltal lehetővé válik a kezelés testreszabottabb kialakítását. Elismerte azonban, hogy további vizsgálatokra és megerősítő bizonyítékokra van szükség, amit kiterjedtebb klinikai vizsgálatok során szerezhetnek meg.
A kutatásban résztvevő intézetek (The Institute of Cancer Research London, The Royal Marsden NHS Foundation Trust, Imperial College London) 134 olyan emberrel kezdték meg a vizsgálatokat , akik a prosztatát és a medence nyirokcsomóit célzó nagy erősségű sugárterápiában részesültek. Beleik egészségi állapotát a kezelések elején, 2-3 majd 4-5, majd 12 hét múlva vizsgálták meg, aztán 6 végül 12 hónap elteltével ellenőrizték ismét. Néhány beteg eredményeit pedig két év elteltével is értékeltek.
Azok, akiknél a bél mikrobiótája a kezelés előtt kevésbé volt sokszínű, nagyobb valószínűséggel tapasztaltak gyorsan, de legfeljebb 90 napon belül jelentkező hosszútávon megmaradó mellékhatásokat a beleikben. A Clinical Cancer Research folyóiratban közzétett eredmények szerint a betegek javarésze a kezelés megkezdése után négy héttel már tapasztalt tüneteket.
Ezért kell helyesen táplálni a mikrobiótát
A kutatók úgy vélik , hogy a kevésbé színes bélmikrobióta mellett a betegek hajlamosabbak lehetnek a mellékhatásokra, ha a sugárzás megöli a saját baktériumaikat. A kutatók három olyan baktériumot is találtak - a Clostridium IV, a Roseburia és a Phascolarctobacterium -, amelyek a kezelés előtt nagyobb mennyiségben fordultak el, de a sugárzás miatt elpusztultak. Nem egyértelmű, hogy miért volt a számuk magasabb a kezelés előtt, de a felállított hipotézis szerint ez valamilyen alapvető bélproblémára utal. A baktériumok, amelyek a bélben természetes körülmények között megtalálhatók, elősegítik a rövid szénláncú zsírsavak előállítását, amelyek a sejtek helyreállításával tesznek jót a beleknek.
Dr. Megan Rossi, a londoni King's College kutatója kifejtette, hogy a szervezetnek újra kell generálnia az elpusztult sejteket. Az a hipotézis, hogy ha tápláljuk a bél mikrobiótáját , akkor az előállítja a test védelméhez szükséges kémiai anyagokat, ideértve a rövid szénláncú zsírsavakat, amelyek regenerálhatják a belek bélését. Szerinte az étrendnek nagy hatása van a baktériumok sokféleségének fokozására, és valószínűleg ez a legbiztonságosabb módszer, amíg további kutatásokat nem végeznek.
A kutatók becslése szerint egy tipikus emberi test körülbelül 30 billió emberi sejtből és 39 billió baktériumból áll. Utóbbiak kulcsfontosságú együttműködő partnereink az energia élelmiszerből való kinyerésében, az immunrendszer működésének szabályozásában és a belek egészségesen tartásában. Az egészséges, kiegyensúlyozott mikrobióta tehát segít az élelmiszerek lebontásában, véd a fertőzésektől, stimulálja az immunrendszerünket és vitaminokat (például a K-t és a B12-t) állít elő. Mivel a béltraktus jeleket küld az agyunknak, amivel befolyásolhatja a hangulatunkat, a szorongást és étvágyat, a velünk együtt élő mikrobák óriási hatással vannak ránk. Mint most kiderült komoly szerepük lehet a rákgyógyításban is.
