A HáziPatika.com immár második alkalommal hirdette meg a Nagy Egészségtesztet: nemcsak online gyűjtöttük a kitöltött, egészségi állapotra vonatkozó kérdőíveket, hanem nyomtatásban, a Nők Lapja Egészség oldalain is megjelentek a kérdések. Az eredményeket egy szakértői csapat elemezte, illetve vetette össze a 2010-es kérdőívekkel.
A legfontosabb eredmények bizakodásra adnak okot: a megkérdezettek egészség-észlelése a két év alatt némileg javult, vagyis most egészségesebbnek érezzük magunkat, mint korábban. A válaszadók közel fele jónak vagy nagyon jónak tartja a saját egészségét, mindössze tíz százalék érzi úgy, hogy rossz vagy nagyon rossz az állapota.
Irány az orvos!
Az egészségtudatos életmód egyik legfontosabb eleme, hogy nem "gyógyítgatjuk" magunkat, amikor épp eszünkbe jut, hanem szakemberhez fordulunk, ha baj van. Például rendszeresen felkeressük a háziorvosunkat. A válaszadók fele csak nagyobb probléma esetén teszi ezt meg, 12 százalékuk pedig szinte soha nem megy orvoshoz. Kérdés az, hogy ennek oka hol keresendő? Feleslegesnek tartják az orvosi látogatásokat, félnek attól, hogy kiderül valamilyen krónikus betegség vagy egyszerűen csak az időhiány áll a válaszok hátterében (vagyis, olyan betegséggel, ami úgyis néhány nap alatt elmúlik, felesleges orvoshoz menni). A szakemberek ugyanakkor fontosnak tartják kiemelni, hogy a háziorvossal való megfelelő kapcsolat hozzájárulhat a krónikus betegségek visszaszorításához, vagy a súlyos betegségek kialakulásának veszélyét is csökkentheti. Ugyanakkor, ha már egyszer eljutottunk orvoshoz , az utasításokat rendre betartjuk: a válaszadók 77 százaléka rendesen, pontosan szedi az előírt gyógyszereket.
Szűrővizsgálatok: még tudatosabban kellene!
Szintén nagyon fontos szerepet játszik a krónikus betegségek vagy a gyakran halálos kimenetelű megbetegedések megelőzésében a különböző szűrővizsgálatok. Ezekre a válaszadók 35 százaléka jár rendszeresen, míg 25 százalékuk egyszer-egyszer vesz részt ilyeneken. Megnyugtató, hogy mindössze a válaszadók 10 százaléka nem megy soha szűrővizsgálatra, ám negatív tendencia, hogy 2010-ben többen vettek részt ilyen vizsgálatokon.
Az egészségtudatossághoz természetesen az is hozzátartozik, hogy mennyi időt szánunk az egészségünkre. A kérdőívben ezt összesítve kérdeztük, vagyis a bejelölt időtartamba beletartozik a mozgás , a vásárlás, az információszerzés is. A többségnek bizony van mit javítania ezen! Bár a válaszadók 57 százaléka vallotta úgy, hogy odafigyel a családja és a saját maga egészségére, 70 százalékuk pedig el szokta olvasni az egészséggel kapcsolatos cikkeket, híreket, a legtöbben igen kevés időt töltenek az egészségükkel egy héten.
A válaszadók mindössze 32 százaléka fordít annyi időt az egészségére, melyet "ideálisnak" lehetne tartani (hiszen ha csak az ajánlott napi fél óra mozgást vesszük alapul, akkor egy héten minimum három órát kellene az egészségünkkel törődni). A megkérdezettek 64 százaléka egy-két órát, vagy még ennél is kevesebbet tölt mozgással, információgyűjtéssel vagy vásárlással. Ebből sajnos a mozgásnak igen kevés jut, hiszen a válaszadók fele egyetlen órányit sem sportol - hetente. Mindössze 4 százalék azoknak az aránya, akik 12 óránál is többet, vagyis naponta közel 2 órát foglalkoznak a testi-lelki jóllétükkel.
