Egy régi vita végére tehet pontot a kávé terhesekre kifejtett hatását elemző két, egymást kiegészítő tanulmány. Az amerikai nőgyógyászok és szülészek lapjában (American Journal of Obstetrics and Gynecology) közreadott kutatás megállapításai szerint a koffein a terhesség első felében többet árt, mint korábban gondolták. A másik dán közleményből, melyet a British Medical Journalban publikáltak, viszont az derül ki, hogy a kávénak egyáltalán nincs káros hatása - de csak a terhesség második felében.
Eddig is tudtuk, hogy a terhesség elején csak mérsékletesen szabad kávét fogyasztani, és a napi koffeinmennyiség felső határát 300 mg-ban állapították meg. Ma már maximum 150 mg-ról, egy csésze kávéról beszélnek.
Érdekes, hogy miért vették elő ezt a rég lezártnak hitt kérdést. Azért volt szükség a határértékek felülvizsgálatára, mert rájöttek: korábban nem igazán vették figyelembe azt a szubjektív tényezőt, hogy a gyakori reggeli émelygés miatt a terhesség első felében a többség eleve kevesebb kávét bírt reggelente meginni.
Ezért aztán De-Kun Li és munkatársai a kaliforniai Oaklandból három évig több mint ezer olyan terhes asszony sorsát követték nyomon, akik nem mondtak le a megszokott napi koffeinmennyiségükről, és naponta legalább két csésze kávét (pontosabban poharat, az amerikai a hosszú kávét szeretik), 300 mg koffeint jutattak a szervezetükbe. Kiderült, hogy a spontán vetélések száma, ha kis mértékben is, de a szervezetbe jutott koffein mennyiségével egyenes arányban növekszik. Ez nemcsak a kávéra, hanem a fekete teára is vonatkozik. Hogy ennek mi a pontos oka, élettani mechanizmusa, még nem egészen világos, bár köztudott, hogy a kávé tágítja az ereket, gyorsítja a belső szervek a véráramát, ezért a terhesség kezdeti, még sérülékenyebb szakaszában veszélyes alhasi vérbőséget okozhat. Edmund Hey , egy yorkshire-i specialista arra hívta fel a figyelmet, hogy a korai terhességi szakaszban az émelygés - és következménye, a kisebb kávéfogyasztás - sem véletlen: a szervezet így tiltakozik a lehetséges külső, az emésztőrendszeren át "behatoló" ártalmakkal szemben. A magyarázat kissé szubjektív és semmiképpen sem tudományos - viszont igaz és elgondolkoztató. A következtetés pedig kézenfekvő: a terhesek az első öt hónapban maximum egy csésze kávét igyanak, de jobb a koffeinmentes kávé.
Ami a terhesség második felének a koffein mellékhatásaival szembeni viszonylagos védettséget illeti, azt az aarhusi egyetemen kutató Bodil Hammer Bech bizonyította be. Munkatársaival ő is több mint ezer, egész pontosan 1207 önkéntest, a 20 terhességi héten túl lévő terhest vont be a kísérletbe. Mind megivott legalább három csésze kávét naponta, ám a kismamák fele csak koffeinmenteset kapott. Mivel úgynevezett kettős vak kísérlet volt, így maguk a kávét ivók, de még az orvosok sem tudták, hogy ki került az igazi és ki az "álkávét" ivók csoportjába (legalábbis az adatgyűjtés lezárulásáig). Azaz kizártak minden szubjektív tényezőt. Az adatok gondos elemzése során kiderült, hogy a két csoport között nem volt különbség sem a születési súly, sem a kihordás ideje között. A kávé tehát nem befolyásolta sem a terhesek, sem a babák további sorsát.
Az igen alapos kutatás egy "apróságot" azért kiderített. A koffein önmagában nem ártott, de a sok kávét ivók újszülöttjei, amennyiben az anyjuk a terhesség alatt dohányzott, egy picit kisebb súllyal jöttek a világra, mint a nem kávézó, de szintén cigiző terhesek babái. Tovább kutatják, hogy e két hatás hogyan függ össze, hogyan erősíti egymás.
Szóval a kismamák nyugodtan ihatnak kávét - de csak az ötödik hónap után. Előtte is lehet egy keveset, de jobb a békesség, várjanak vele a terhesség félidejéig. És persze sose dohányozzanak.
