A radiológusok inkább a háttérben dolgoznak, hiszen a feladatuk a betegségek diagnosztizálása például a CT, MRI, ultrahang segítségével. A jelentőségüket azonban jól mutatja, hogy egy komplexebb betegség kivizsgálásához legalább két-három különböző képalkotó vizsgálatra van szükség. Ugyan szakemberhiány máshol is van, de a gyors diagnózis felállítása megkönnyíti a hatásos kezelést, ezért a radiológusok kulcsfontosságú szereplők az egészségügyben – fogalmaz riportjában a Telex.
A lap által megkérdezett radiológus szakorvosok az állami egészségügyi rendszer hanyatlásában és az ezzel összefüggésben egyre inkább felvirágzó magánegészségügy vonzerejében látják a probléma forrását. Mint mondják, sok radiológus vándorol át a magánellátásba, hiszen ott jellemzően több pénzért kevesebb munkát kell elvégezniük. Nincsenek ügyeletek, nyugodtabb a munkatempó, jobbak a körülmények, illetve nincs olyan típusú minőségkontroll sem, mint a közfinanszírozott ellátásban.
Ezzel szemben az állami szférát hihetetlen mértékű túlterheltség jellemzi. A hazai radiológusok gyakran két-háromszor többet dolgoznak, mint a nyugati országokban dolgozó kollégáik. A Telexnek nyilatkozó egyik orvos például arról számolt be, hogy míg egy holland mammográfus naponta 15 beteget vizsgál meg, addig egy magyar ennek a dupláját. Egy másik radiológus arról beszélt, hogy a nyolcórás munkaidőbe nagyjából 32 beteg fér bele, ha az orvos egyáltalán nem tart szünetet. „Én még nem láttam olyan kórházat, ahol a betegszám 50 alatt lett volna naponta. Ez pedig hosszú várólistákat, frusztrált, sokat várakozó betegeket, ideges, stresszes orvosokat eredményez” – tette hozzá.
A nyilatkozó orvosok arra is panaszkodtak, hogy mivel a magánintézményekben nincs minőségi kontroll, ezért az eredmények értékelése sem mindig megfelelő szakmailag. Így előfordul, hogy a vizsgálatot meg kell ismételni, ami szintén az állami ellátásra tesz újabb terhet. Lényegében a magánegészségügytől vesznek át munkát azzal, hogy a hibásan értékelt leleteket újraértékelik. A betegek viszont kívülről csak annyit érzékelnek mindebből, hogy míg az állami kórházakban sokszor hónapokat kell várniuk egy-egy képalkotó vizsgálatra, addig a magánellátásban napokon belül megvizsgálják őket.
