Sajnálatos tény, de a Központi Statisztikai Hivatal nyilvántartása szerint a magyar népesség száma 1981 óta folyamatosan csökken. A Ratkó-korszak hatása persze okoz ugyan visszatérően kilengéseket az adatokban, nagyjából mégis kijelenthető, minden évben 30-40 ezer fővel többen halnak meg hazánkban, mint ahány gyermek születik, miközben ez a mérték például a hatvanas években még fordítva állt.
Kétszer több a 40 év feletti várandós
Az elmúlt pár év mindegyikében - minimális eltéréssel - 90 ezer körüli magyar gyermeknek adtak életet, nagyjából egyharmaduk édesanyja pedig 30-34 éves korú volt. Igen jelentős ez az arány ahhoz képest, hogy 1990-ben az érintett korcsoport még csak a 13,9 százalékát tette ki az összes újszülöttet világra hozó nőnek. Negyed évszázaddal ezelőtt ugyanis a szülések 70 százalékát még a 20-24 és a 25-29 esztendős hölgyek vállalták együttesen, míg manapság a huszonéves kismamák aránya a 40 százalékot is alig éri el.
Valójában a legtöbb gyermekáldás már a harmincon túli korosztályhoz kapcsolódik, minden második csöppség édesanyja betöltötte a harmadik ikszet. Sőt, bár összességét tekintve nincsenek igazán sokan, egyre több a már a negyvenes éveiben járó anyuka is: 2005-ben még csak 1462 nő szült 40 felett, 2013-ban már közel a duplája, 2903.
A gyermekvállalásnak nincs felső korhatára
Egészségügyi szempontból nem jelent megoldhatatlan problémát a várandós életkora - szögezte le portálunk kérdésére Dr. Sikovanyecz János szülész-nőgyógyász, az SZTE ÁOK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika egyetemi adjunktusa. Kitért rá, az édesanya idősebb kora önmagában sem a magzatra, sem az anyára nem jelent veszélyt, de genetikai kockázati tényezőt jelent.
Az anyai életkorral ugyanis arányosan növekszik egyes genetikai rendellenességek, így például a Down-kór előfordulásának kockázata. E rizikó pontos mértékének meghatározása kiegészítő vizsgálatokkal lehetséges. Mindemellett a gyermekvállalásnak nincs felső korhatára. A szegedi szakember kifejtette, amennyiben az anya teherbe tud esni, majd ki is tudja azt hordani, úgy az életkora nem lehet abszolút ellenjavallata a várandósságnak. Hozzátette, minden tényezőt számba véve, a szülés optimális időpontja természetesen továbbra is a nők 20-35 éves korára esik.
Európa-szerte hasonlók a trendek
A szülész-nőgyógyász kérdésünkre elmondta, véleménye szerint a statisztikailag is kimutatható trend mögött, miszerint egyre inkább kitolódik a gyermekvállalás, minden bizonnyal számos tényező áll a háttérben.
Talán azzal is magyarázható a jelenség, hogy napjainkban kitolódott a szülőktől függetlenné válás időpontja. Manapság ahhoz, hogy egy fiatal versenyképes legyen a munkaerőpiacon, sokkal többet kell teljesítenie, mint 50 évvel ezelőtt. Sok esetben egy diploma, egy nyelv ismerete még kevés a boldoguláshoz. A megfelelő iskolai végzettség megszerzése viszont időbe telik. A másik tényező lehet a család mint a társadalom alapjának devalválódása. A jelenség nemcsak hazánkban figyelhető meg, hanem a többi európai országban is - mutatott rá Dr. Sikovanyecz János.
Kiemelte, az anyai életkor kitolódása egy társadalmi jelenség, amit el kell fogadni, az abból adódó problémákat pedig egyrészt meg lehet, másrészt meg kell oldani. Az orvostudomány képes is megfelelni ennek a kihívásnak.
