A közszféra több területén is életpályamodellt, illetve többlépcsős béremelést indított el a kormány, a hírekben mégis a szolgáltatások színvonalának csökkenése, illetve a munkaerőhiány szerepel. A Policy Agenda legfrissebb elemzése - amelyet a Privátbankár szemlézett - munkakörökre osztva vizsgálta a közszféra béreit, illetve azok változásait a 2016-os évhez képest.
Nem követi a piaci béreket az orvosok fizetése
Az elemzéshez azt a húsz munkakört választották ki, amelyben a legtöbb ember dolgozik. A vizsgált munkakörökben dolgozó emberek 54 százaléka átlagbér alatt keresett, egyes foglalkozások között azonban óriási különbség figyelhető meg. Miközben a fegyveres szervek felsőfokú képesítést igénylő munkaköreinél csak dolgozók 3 százaléka keresett átlagkereset alatt, addig a gyermekfelügyelők, dajkák esetében ez az arány 99 százalék. Miközben az egyetemi oktatók bére távolodott az átlagbértől az elmúlt időszakban (vagyis a bérük növekedett), addig az általános iskolai tanároké, tanítóké éppen ellenkező irányba mozdult el, és kisebb lett, mint az átlagbér.
A vizsgált 10 foglalkozásnál 7 esetben a nemzetgazdaságban történt béremelési hullám hatására az ott dolgozók pozíciója rosszabb lett a nemzetgazdasági átlaghoz képest. Az egészségügyi szakmák közül 8 tevékenységnél a nemzetgazdasági átlaghoz képest javult a dolgozók keresete. Egyedül az általános orvosok és a gyógypedagógusok esetében tapasztaltak negatív irányú változást. Ezekben a foglalkozásokban dolgozóknak még most is 76 százaléka keres a nemzetgazdasági átlagbér alatt, ez az arány az oktatás területén 60 százalék.
