a PAH nehezen diagnosztizálható, gyógyíthatatlan betegség, melynek korai felismerése életet menthet.
Az első jelek
A PAH-beteg karon mért vérnyomása normális, a kisvérköri vérnyomás pedig hagyományos módszerekkel sajnos nem mérhető. Akinél föllép ez a betegség, és emelkedik a kisvérköri nyomása, annál először a kisebb artériák fala vastagszik meg, majd ez a nagyobb artériákra is átterjed. A véráramlás csökken, kevesebb oxigén kerül a vérbe és ezáltal a szervezetbe is. A PAH következménye – mivel a szívnek nagyobb munkát kell kifejtenie, a jobb szívfél megnagyobbodása, a "cor pulmonale".
A PAH súlyos – gyerekeket, fiatal felnőtteket fenyegető –, életet veszélyeztető, gyógyíthatatlan betegség. Több fajtája ismert, kezeletlenül súlyos szövődményei lesznek vagy halállal végződik. A tudomány megkülönböztet elsődleges és másodlagos pulmonális hipertóniát. Az elsődleges okát nem ismerik, de feltételezik, hogy a tüdőartériák falának ismeretlen eredetű izomgyengülése áll a háttérben, és nőknél kétszer gyakoribb, mint férfiaknál. A másodlagos PAH oka általában valamilyen elhúzódó tüdőbetegség vagy veleszületett szívbetegség.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
Tünetek
A betegségnek nincs jellemző tünete, így fölismerése nehéz, olykor 2-8 év is lehet, átlagban azonban 2,7 év, mire diagnosztizálják. A fáradékonyság, a mozgáskor föllépő légszomj, gyengeség, köhögés, általános panaszok jellemzik. Gyakran a légszomjat követő első ájulás, a lépcsőn járás képtelensége az, ami a PAH gyanúját fölveti. A lábdagadás, hasi ödéma előrehaladott betegség jele, a szív elégtelen működésének következménye.
A diagnózis felállításában segít a mellkasröntgen, a szívultrahang, a hat percig tartó terheléses gyaloglás. Biztos diagnózist a jobb szívkamrában mért vérnyomásérték ad, amit szívkatéterezéssel végeznek.
További információkat a Tüdőér Egylet honlapján találhatunk.
Legjobban: