A hétvége győzött a riadalommal, az aggodalmakkal szemben. Két cég tejtermékeiben már biztosan találtak abból az indiai eredetű alapanyagból, melynek dioxin tartalma meghaladja az egészségügyi határértéket. A nagykereskedők egy része az országos főállatorvos állásfoglalására vár, aki pedig utoljára pénteken késő este szólt a nyilvánossághoz.
Néhány nappal vagy héttel ezelőtt egy indiai raktárban felhalmozott élelmiszer állagjavító, vagyis guar-gumi készletek mellett egy szivárgó dioxin tartályt fedeztek fel. Az illetékesek telefonon riasztották a partnereket és a hatóságokat: veszélyes helyzet alakult ki.
Az Élelmiszerbiztonsági Hivatal honlapján - némi keresgélés után - megtalálható az a közlemény, mely szerint az Európai Unió riasztásra hivatott intézménye július 25-én (!) jelezte 27 tagállamának, hogy feltehetően dioxinnal szennyezett élelmiszer-adalék került forgalomba. Magyarországon tegnapelőtt, tehát augusztus 2-án, csütörtökön került szóba először az élelmiszeripari havaria lehetősége...
De lássuk a "főszereplőket"! A guar-gumi főleg tejtermékekben, sajtban, illetve tejberizsnél alkalmazott állagjavító anyag, amit a világ számos pontján gyártanak. A problémát észlelő svájci cég Indiából szerzi be ezt az adalékanyagot.
A dioxin nevére pedig talán az idősebbek emlékezhetnek "Agent Orange" vagy DDT néven. Ezt a növényvédő vagy pontosabban fogalmazva lombirtó, súlyosan mérgező hatású szert legelőször a vietnami háborúban alkalmazták az amerikaiak azért, hogy a dzsungel mélyén megbúvó vietkong csapatokat könnyebben deríthessék fel a levegőből.
A dioxin főként a zsírszövetekben felhalmozódva súlyos lefolyású, rákos megbetegedést okoz. Az USA-ban számos dokumentumfilm számolt be a vietnami háborúban szolgálatot teljesítő, és az Agent Orange-dzsal érintkezésbe kerülő amerikai katonák pokoli kálváriájáról. Később jó néhányuk meghalt, valamint torz testű utódokat nemzettek. A tudósok ekkor kezdtek el érdemben foglalkozni a dioxinnal, mely nemzetközi besorolása szerint még véletlenül sem raktározható élelmiszerek, ivóvíz környezetében.
A dioxin-molekula lassan fejti ki hatását, ezért gondolták sokáig úgy, hogy nem ártalmas az emberre. Értesülésünk szerint dioxin tartalmú növényvédő szer hazánkban nincs forgalomban, azonban egyebek mellett hulladékégetésnél kis mennyiségben felszabadulhat ez a vegyület.
"Egyelőre az országos főállatorvos hivatalos állásfoglalására várunk, és ha azt megkaptuk, akkor minden nálunk jelentkező viszonteladót kiértesítünk, de addig semmiképpen ne árusítsa ezt a terméket..." - mondta el az egyik nyugat-magyarországi nagykereskedelmi üzletlánc ügyfélszolgálatának munkatársa a boltja számára guar-gumi tartalmú tejterméket vásároló kiskereskedőnek. Az ügyfélszolgálatos arra a kérdésre, hogy cége visszavásárolja-e a dioxinnal hírbehozott terméket, nem tudott egyértelmű választ adni.
Szerettük volna, de nem tudtuk elérni dr. Süth Miklós országos főállatorvost aki utoljára pénteken este adott ki utoljára közleményt a Magyar Távirati Irodán keresztül. Eszerint Süth Miklós a kormányszóvivői tájékoztatón arra kérte az embereket, hogy lehetőleg ne fogyasszanak az E-412-vel jelölt guar-gumit tartalmazó élelmiszert, ha nem nélkülözhetetlen, ne szedjenek ilyen gyógyszert, illetve ne használjanak guar-gumit tartalmazó takarmányt addig, amíg a szakhatóságok ki nem vizsgálják az ügyet. A főállatorvos kitért arra, hogy a széles körben alkalmazott guar-gumitól még senki sem betegedett meg Magyarországon és erre a szakemberek nem is igen számítanak.
Az Egészségügyi Minisztérium dr. Info vonalán sem tudtak felvilágosítást adni arról, hogy mi is a helyzet dioxin ügyben, persze azt javasolták hogy guar-gumi tartalmú élelmiszert semmiképpen se fogyasszunk. Az állategészségügyi- és élelmiszerbiztonsági hálózat élelmiszerhigiéniai ügyelete, mint megtudtuk, csak szombaton délig működik...
Felmerül a kérdés, hogyha egy szalmonellás fertőzés vasárnap délben üti fel a fejét, akkor kihez lehet fordulni. Mindamellett a teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy már működik az a "feketelista", melyen olyan vendéglátó-ipari egységek neve, címe olvasható, amelyek már okoztak ételmérgezést. A megbetegedések száma tekintetében több mint 430 érintettel egy nyugat-magyarországi bölcsődei konyha viszi a prímet.
És végül, de nem utolsósorban még egy kérdés, mely megválaszolásra vár: van-e Magyarországon olyan laboratórium, mely képes élelmiszermintából kimutatni a dioxin jelenlétét, vagy egy külföldi, európai uniós ország erre a célra hitelesített, akkreditált laboratóriumától kell a magyar hatóságoknak a választ várniuk. Fizetés fejében. Remélhető, hogy a magyar kutatóknak nem okoz gondot a veszélyes vegyület beazonosítása, azonban kérdés, hogy az élelmiszeripari multinacionális cégek szemében mely laboratórium elemzése számít mértékadónak és figyelembe veendőnek. Annyi bizonyos, két magyar cég már jelezte a hatóságoknak, hogy visszahívja azon termékeit, melyekben indiai eredetű guar-gumit használtak.
Szerző: Nagy P. Zoltán | egyéb írások a szerzőtől
STOP
