Nem igazolódtak azok a félelmek, hogy a kórházkarcsúsítás miatt összeomlik a szülészeti ellátás. A megszüntetett osztályok orvosai magánrendelés mellett önként is dolgoznak ott, ahol megmaradt az ellátás.
Egy átlagos napon 70-80 baba születik a fővárosban, az ő világrajövetelükhöz pedig biztosan elegendőek a meglévő szülészeti ágyak - mondta lapunknak Falus Ferenc országos tiszti főorvos. Igaz, a menet közben enyhülő szabályok miatt végül jóval kevesebb helyen szűnt meg a szülészeti ellátás, mint ahogyan az a jogszabályból következett volna. A kórházkarcsúsításról szóló törvény alapján a fővárosban például az ilyen ágyaknak körülbelül a felét kellett volna megszüntetni, csakhogy időközben a szülés korlátlanul elszámolható beavatkozássá vált, így ahol maradt érvényes közfinanszírozásról szóló szerződése a kórháznak, megtarthatta a szülészetét. A biztosító csak öt intézménnyel nem kötött szerződést. Közülük az újpesti, a Szent Rókus, valamint a Szent Margit Kórházban végleg megszűnt az ilyen ellátás, ellenben a Nyírő Gyula Kórházban, a Schöpf-Mereiben van lehetőség a szülésre - önköltséges alapon. Garamvölgyi György , a Schöpf-Merei Ágost Kórház főigazgatója elmondta: náluk körülbelül harminc százalékkal csökkent a szülések száma, de ez elsősorban nem is az önköltséges rendszerből adódik, sokkal inkább abból, hogy más intézmények már nem küldik hozzájuk a szövődményes eseteket. Az április elseje óta közfinanszírozás nélkül maradt kórházban jelenleg egy szülésért - akárcsak a Nyírő Gyula Kórházban - 150 ezer forintot kell fizetniük az anyáknak. A főigazgató bizakodó, mert - és ezt az előjegyzési naptár alapján állítja - decemberben már annyian szülnek majd az időközben magánvállalkozássá vált intézményében, mint korábban, a közfinanszírozás megszüntetése előtt.
Csak a fővárosban több mint egy tucat kórháznak van közfinanszírozott szerződése a szülésre. A vajúdó asszonyok többsége körülbelül ennek felét tünteti ki a bizalmával - mondta lapunknak Csákány György főorvos, az Országos Szakmai Módszertani Központ munkatársa. Vagyis: a Szent Imre Kórházban, az Uzsokiban, az Állami Egészségügyi Központban, a Dél-pesti Kórházban, a Semmelweis Egyetem klinikáin, Kerespestarcsán, a Szent János Kórházban legalább a harmadával nőtt az elmúlt két hónapban a szülések száma. Szorosan kötődik ehhez, hogy azok a szülészorvosok, akiknek megszűnt a munkahelyük, javarészt ezekben az intézményekben találtak maguknak munkát. Ők fizetést nem kapnak, de a jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy - a magánrendelésük megtartása mellett - önkéntes segítőként dolgozzanak, illetve magánbetegeik szülését a közkórházakban vezessék le.
De akad, ahol már bábák is lehetőséget kapnak komplikációmentes szülések lebonyolítására.
Az elbocsátott szülésznők ugyanakkor nincsenek egyszerű helyzetben: közülük úgy háromszázan kaptak felmondólevelet az átalakítások során, nekik szinte esélyük sincs arra, hogy a felmentési idő letelte után elhelyezkedjenek.
Csákány György szerint a szülészet átalakítása a koraszülött-ellátásban okoz gondot. Száz újszülöttből ma kilenc idő előtt jön a világra. Nekik speciális ellátásra van szükségük, az ilyen ellátó helyek száma viszont jelentősen szűkült. A Szent Margit Kórház, a Szent Rókus, valamint a Schöpf-Merei koraszülöttcentrumai helyébe még nem léptek be újabbak. Úgy tudni, hogy a Szent János Kórházban hamarosan megnyílhat egy súlyos állapotú koraszülöttek ellátását is vállalni képes osztály, de abból, mondja, adódhatnak gondok, ha egy napon túl sok, lélegeztetésre szoruló kicsi jön a világra.
