Az aneuploidia nevű kromoszóma-rendellenesség rákot okozhat - állítják amerikai kutatók hétfőn közzétett tanulmányukban, alátámasztva azt, amit a tudósok már jó ideje gyanítottak.
Mivel szinte az összes humán rákbetegség esetében rendellenes kromoszómaszám figyelhető meg, a kutatók "már hosszú ideje gyanítják, hogy a sejtosztódás során hibás kromoszóma-szeparációt kiváltó génmutációk okozhatják a daganat kifejlődését" - állítják közleményükben a Mayo Klinika kutatói. "A humán rákra vonatkozó új és ismert egérmodellek kombinációjának felhasználásával sikerült bebizonyítanunk, hogy az aneuploidia rákot okoz, és magyarázza az ezt okozó folyamatot" - nyilatkozta Jan van Deursen, a Mayo Klinika rákbiológusa, a tanulmány vezető szerzője.
A kutatók az egereken végzett vizsgálatokkal kimutatták, hogy a sejt kevésbé volt képes visszaszorítani a daganatokat, ha a mitózis (a kromoszóma osztódása) nem volt teljes, ami egyenetlenséget illetve rendellenes kromoszóma szegregációt eredményez. Ilyenkor a sejtben hiányzik egy kromoszóma.
"A sejt elveszíti a daganatok visszaszorítására irányuló képességét, ami az immunrendszer részét képezi" - nyilatkozta Bob Nellis, a Mayo Klinika szóvivője. "Olyan, mintha valakinek eltűnne a vírusirtó programja a számítógépéről. Mintha a sejt azt mondaná: Gyere, adjuk át magunkat a ráknak!" Nellis azt is elmondta, az, hogy egy hibás kromoszóma rákot okoz-e az egyén családi vagy genetikai előzményeitől, valamint a rák típusától függ. A tanulmány eredményei szerint az aneuploidia által kiváltott rákbetegségek közé tartozik a vastagbélrák és a nyirokszövetek rákja.
A Cancer Cell folyóirat legújabb számában megjelenő eredmények egy régóta húzódó vitára tesznek pontot a rákkutatás területén. A vita tárgya az volt, vajon az aneuploidia a rák okozója, vagy a rákbetegség okozza a rendellenességet.
"Most, hogy megértettük azt a mechanizmust, ahogyan az aneuploidia rákot okoz, a többi kutatónak könnyebb lesz e tudás alkalmazásával újabb gyógyszerek fejlesztésébe kezdeni" - írta közleményében van Deursen.
Az amerikai Országos Rákkutató Intézet (NCI) kutatóinak a Journal of Cell Biology hétfői számában közzétett tanulmánya "annak lehetőségét vizsgálta, vajon a gének betegségspecifikus térbeli elrendezését új diagnosztikai stratégiaként lehet-e alkalmazni annak érdekében, hogy megkülönböztessék a rosszindulatú szövetet a normálistól." A kutatók több gént is kimutattak az invazív emlőrákos szövetben, amelyek más pozíciót foglaltak el a sejtmagon belül, mint a normál emlőszövetben. Azt is kiderítették, hogy egy bizonyos gén, a HES5 pozíciója segítségével közel 100 százalékos pontossággal azonosítani lehet az invazív emlőrákos szövetet. E tanulmány eredményei megnyitják a lehetőséget arra, hogy egy gén a sejtmagban elfoglalt helyzetét új diagnosztikai eszközként használjuk fel, bár a szerzők hangsúlyozzák, ehhez először egy szélesebb körű kutatást kell végezni. Tanulmányuk 11 normális emberi emlőben, illetve 14 invazív emlőrákos szövetmintában lévő sejtekben vizsgált 20 gént.
"Amennyiben az eredményeket több mintával is megerősítik, véleményünk szerint ez a megközelítés a rák hasznos első molekuláris indikátora lehet a rendellenes mammográfiai vizsgálatot követően" - nyilatkozta Tom Misteli, az NCI kutatója, a tanulmány egyik vezető szerzője.
A gén a sejtmagban elfoglalt pozíciójának felhasználása a daganat kimutatásában "csökkentheti az emberi tévedést a diagnózis felállításában, mivel a módszer mérhető eredménnyel szolgál, és nem szubjektív kritériumokon vagy a mikroszkópos értékelést végző orvos személyes szakértelmén alapul".
Az új diagnosztikai eszköz nem korlátozódna az emlőrákra, hanem bármilyen más rákbetegség esetében alkalmazható.
Copyright AFP [2009] / Translation Medipress
Animáció: HáziPatika.com
