„Izgalmas, hogy tanulmányunk alapján egyes étrendi változtatások lassabb kognitív hanyatlást eredményezhetnek. Ha valami annyira egyszerű, mint az, hogy csupán több gyümölcsöt és zöldséget kell ennünk, illetve több teát innunk, akkor igazán könnyű módszert kínálhat ahhoz, hogy aktívan részt vegyünk agyunk egészségének megőrzésében” – idézi az Amerikai Ideggyógyászat Akadémia (AAN) közleménye dr. Thomas M. Holland kutatót, a chicagói Rush Egyetem szakemberét. Holland és munkatársai egészen pontosan a flavonolok egészségvédő hatását vizsgálták. Ezek a növényekben található fitokemikáliák, azon belül is a flavonoidok csoportjába tartozó bioaktív vegyületek, amelyek számos élelmiszerünkben előfordulnak.
A kutatáshoz összesen 961 idős embert toroboroztak, akiknél korábban nem diagnosztizáltak demenciát. Átlagosan hét éven keresztül követték őket nyomon, aminek során évente kellett különböző kérdőíveket és teszteket kitölteniük. Így mérték fel az étkezési szokásaikat, különös tekintettel meghatározott élelmiszerekre, valamint a kognitív képességeiket és memóriájukat. Emellett egyéb releváns adatokat is felvettek róluk, beleértve az iskolai végzettségüket, testmozgásra vonatkozó szokásaikat, illetve hogy mennyi időt töltenek olyan mentális elfoglaltságokkal, mint az olvasás és különféle játékok.
Mindezek tükrében a kutatók öt csoportba osztották a résztvevőket annak megfelelően, hogy átlagosan mennyi flavonolt fogyasztottak naponta. A legalacsonyabb beviteli érték 5 milligramm volt, a legmagasabb 15 milligramm – utóbbi nagyjából egy csésze sötét leveles zöldségnek felel meg, mint amilyen például a fodros kel, a rukkola vagy a mángold. A kognitív hanyatlás mértékét pontozással határozták meg a tesztek eredményei alapján: 0,5-ös érték esetén az érintettek nem küzdöttek gondolkodási nehézségekkel, 0,2-es érték mellett már enyhe elbutulásról lehetett beszélni, a mínusz 0,5-ös érték pedig az Alzheimer-kórt jelölte.
A legtöbb flavonol jó hatású
Az egyéb tényezőket is számba véve arra a következtetésre jutott a kutatócsoport, hogy a legtöbb flavonolt fogyasztó alanyok kognitív hanyatlásának üteme évtizedenként 0,4 egységgel volt lassabb, mint a legkevesebb flavonolt fogyasztóké. Holland szerint a pozitív eltérés e vegyületek antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásának következménye lehet. Az is kiderült továbbá, hogy az egyes flavonolok más-más mértékű lassulással hozhatók összefüggésbe. Itt négy különböző vegyületről van szó: a kempferolról, a kvercetinről, a miricetinről és az izoramnetinről. Ezek közül a magas kempferolbevitel évtizedenként 0,4, a kvercetin 0,2, a miricetin 0,3 egységgel lassabb kognitív hanyatlással állt kapcsolatban az alacsony mértékű bevitelhez képest. Az izoramnetin esetében nem találtak érdemi eltérést a kutatók.
A három pozitív hatású flavonolnak az alábbiak a legjobb forrásai:
- kempferol: kel, bab, tea, spenót, brokkoli;
- kvercetin: paradicsom, kel, alma, tea;
- miricetin: tea, bor, kel, narancs, paradicsom.
Holland hangsúlyozta, hogy bár kutatásuk összefüggést talált az étrendi flavonolok és a lassabb időskori elbutulás között, de nem bizonyítja, hogy a flavonolok közvetlenül lassítanák a kognitív hanyatlást. Tanulmányuk az AAN orvosi folyóiratában, a Neurology hasábjain jelent meg.
