Rákkeltő vagy megelőző?

A szója mint egészséges húspótló és rákmegelőző táplálék jött divatba az elmúlt években, de súlyos vádak is érik.

Bab, de más

Semleges ízű, sokféle ételben használható, fogyasztása állati eredetű fehérjéket válthat ki, fitoösztrogéneket tartalmaz - csupa előny. Ugyanakkor időről időre napvilágot látnak olyan vélemények is, hogy a szója fogyasztása veszélyes, akár rákot is okozhat. Bár növénytani besorolása szerint ugyanúgy hüvelyes, mint a bab vagy a borsó, a szójabab (Glycine max) aligha fog elterjedni a magyar kiskertekben. Magyarországon mindössze egy évszázada kezdték el termeszteni, elsősorban a belőle kinyerhető olajért illetve takarmányozási célokra. (A szójababból préselt olajat a második világháború idején a repülőgép-ipar is használta.)

A kedvelt európai babfélékkel ellentétben, amelyek éretlenül és száraz magként - zöldbab, tarkabab - is sokféleképpen fogyaszthatók, a szójának eredeti formájában gyakorlatilag élvezhetetlen a termése. Ázsia délkeleti részén évezredek óta ismerik, bár eleinte ott sem emberi fogyasztásra szánták, hanem csak talajjavításra. Körülbelül háromezer évvel ezelőtt azonban Kínában felismerték, hogy a különböző, a szója rostszerkezetének fellazítására szolgáló erjesztő-hőkezelő eljárásokkal (fermentálással) ehetővé lehet tenni. Ma már nemesítések, új feldolgozási eljárások nyomán a szója egész élelmiszer-termékcsalád alapanyaga, és sikerült az eredeti termés kellemetlen mellékízét is megszüntetni.

Dietetikus a szója előnyeiről

Érdekes összevetni 100 gramm szárított szójatermék (granulátum vagy kocka) és ugyanennyi sertéshús összetevőit. A szója jóval nagyobb energiatartalmú (451 kcal, míg a hús 295), alig valamivel kevesebb zsírt tartalmaz annál (20, illetve 24 gramm) a fehérjetartalma viszont két és félszer akkora (45 illetve 18 gramm). Fontos, hogy a szója szénhidrátot (18 gramm) és rostot (4 gramm) is tartalmaz, ami a húsban nincs. Hozzá kell tenni azt is, hogy a szárított szójatermék rendkívül kiadós alapanyag, többszöröse az elkészült étel az ugyanannyi húsból készültnek. Erdélyi-Sipos Alíz, a TESZ Alapítvány dietetikusának szakvéleménye szerint a szója az egyetlen növényi fehérje, amely az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen aminosavakat (fehérje alkotórészeket) tartalmazza, ezért jól használható a húsmentes táplálkozási irányzatot követők étrendjében. A sok húst fogyasztóknak pedig azért ajánlható, hiszen a szójatermékek felhasználásával csökkenthető a felhasználandó hús, vagyis a szervezetbe bevitt állati eredetű fehérje, zsiradék mennyisége. A szója gazdag kálium-, magnézium-, vas- és E-vitamin forrás. Nem növeli a vér koleszterinszintjét, sőt a préselt szójababból kivont szójaolaj jelentős mennyiségű linol- és linolénsavat tartalmaz, amelyek épp ellenkezőleg, csökkentik a koleszterinszintet. Nagy mennyiségben tartalmaz lecitint, amely az agy és a máj működéséhez szükséges. A szójában számos olyan anyag található, amelyeknek ösztrogénszerű hatása van. Ezek bizonyos körülmények között csökkentik az ösztrogénfüggő emlődaganat kialakulásának esélyét. A változó korú nőknél úgy találták, hogy a szója rendszeres fogyasztása alkalmas bizonyos klimaxszal együtt járó tünetek, például a hőhullámok enyhítésére, férfiak esetén pedig a prosztatarák kockázatának csökkentésére.

...és a hátrányairól

Azoknak, akik a szójára allergiásnak bizonyulnak, nemcsak a szójakészítményeket kell kerülniük, hanem az élelmiszeripar sok egyéb termékét is, ugyanis sok hús-, édes-, vagy sütőipari termék gyártásakor felhasználnak szójafehérje készítményeket. Így a szójaallergiásoknak alaposan tanulmányozniuk kell a termék címkéjét, sőt, számukra csak az a termék fogyasztható az allergiás reakciók veszélye nélkül, amelynek csomagolásán fel van tüntetve a szójamentességet jelző felirat. Mint sok egyébbel kapcsolatban is, a mértékletesség a szója fogyasztásában is alapszabály. A dietetikus szakértő az előnyök felsorolása mellett arra is figyelmeztet, hogy a szójabab ugyanúgy rendelkezik káros, mint előnyös élettani hatásokkal. A benne található fitoösztrogének könnyen konkurálhatnak szervezetünk természetes hormonjaival, különösen, ha a szükségesnél nagyobb mennyiségben fogyasztjuk. Ennek a veszélye főleg kisgyermekek esetében áll fent, akiknek a hormonháztartása még kialakulatlan. A szójából készült ételek (hasonlóan a többi hüvelyeshez, borsó-, babféléhez), hasi diszkomfort érzést, gázképződést okozhatnak. Vannak, akiknek szervezetében allergiás reakciókat vált ki a szója. Mint mindenre, így a szójára is igaz: mértékkel kell fogyasztani ahhoz, hogy elsősorban az előnyeit élvezhessük - foglalta össze a dietetikus.

Viták kereszttüzében

Emlékeznek a közelmúlt nagy élelmiszerbotrányaira, például az aszpartam, a tojás, a margarin körül felcsapó hatalmas vitákra? Nemegyszer fordul elő, hogy egy-egy élelmiszert az egészséges táplálkozás hívei és apostolai felkapnak, egészségesnek, valami betegség megelőzéséhez hatékonynak stb. tekintenek, étrendi ajánlásaikba bevesznek, majd egyszer csak megszólal az ellentábor is, és hatástalannak, ártalmasnak, rákkeltőnek stb. kiáltják ki az adott terméket. Pro és kontra kutatások egész sorát vonultatják fel, híres egyetemek tudósaira, szakvéleményeire hivatkoznak mindkét oldalon. Így történt ez a szója esetében is: néhány évtizeden keresztül mint a vegetáriánus étrend egyik sokoldalú alapélelmiszere, a klimaxos nők tüneteinek hatékony oldója, a szívbetegségek és bizonyos rákfajták megelőzésére szolgáló egészséges táplálék szerepelt az ajánlásokban, női magazinokban, receptekben.

Mára egyre többször hallatja a hangját az ellentábor is. Interneten jelennek meg cikkek, hírek, fordítások, blogokban, emailekben terjesztett figyelmeztetések, egész összeesküvés-elméletek, hogy a szójával is baj van, mert úgymond, az egészségipar illetve az élelmiszeripar reklámja emelte csupán fel. Az egyik ilyen, amúgy névtelenül terjedő cikkben például azt olvashattuk, hogy szója sok toxint tartalmaz, természetes enzimgátlókat, vérrögkeltőket, nagyméretű fehérjéket, amelyeket a modern élelmiszeripari fermentáló technológia illetve az egyszerű főzés nem tud hatástalanítani. Ezek emésztési zavarokat kelthetnek, megterhelik a hasnyálmirigyet, gátolják a pajzsmirigy működését és elősegíthetik a rák kialakulását.

E vélemény szerint (Sally Fallon könyvére hivatkozva) az sem igaz, hogy a szója alapélelmiszer lenne a Távol Keleten, hanem az ázsiaiak csak mintegy fűszer gyanánt fogyasztanak belőle az észak-amerikaiaknál jóval kisebb napi mennyiséget. Azt pedig, hogy tapasztalatok szerint kevesebb az ázsiai nők körében az emlőrák, nem a szója, hanem általában az egészségesebb összetételű étrend hatásának tulajdonítja a cikk írója, és megemlíti azt is, hogy ezzel szemben Ázsiában általában sokkal gyakoribb a nyelő- a gyomor-, a hasnyálmirigy és a májrák, mint Európában. A cikk nem tartja igazoltnak, hogy a szója segítene a koleszterinszint csökkentésében, és - dr. Fitzpatrick kutatásaira hivatkozva - különösen a csecsemőknél aggasztónak tartja a szójatej fogyasztását, mondván, hogy ennek ösztrogéntartalma olyan hatású, mintha fogamzásgátlót szedetnénk a gyermekkel.

Átesve a ló túlsó oldalára?

Egy, a témával foglalkozó blog Sean McNary Carson cikkét közli, amely összefoglalja a szója egészségkárosító hatásáról szóló vádakat, és a szóját mint a hasnyálmirigy és az ösztrogén-érzékeny szövetek (például az emlő) mérgezőjét, nagydózisú isoflavin-tartalmú, veszélyes élelmiszert írja le. Idézi Michael Moore esetét, aki saját magán végzett kísérlete során három hétig nagy mennyiségű szójatermékeket fogyasztott - proteinport, energia-szója szeleteket és szójaitalokat - és az ennek következtében bekövetkezett hasnyálmirigy-működési zavar és szívproblémák miatt kórházba kellett szállítani. (Szerk. megjegyzése: Az elrettentőnek szánt történet szépséghibája, hogy gyakorlatilag bármivel előfordulhatott volna, amiből egyoldalúan túl sokat fogyaszt valaki, extrém mennyiségű sült kacsa vagy akár tejbegríz is kiválthatta volna a tüneteket...)

Kell-e ezek után pánikba esniük mindazoknak, akik szeretik a távol-keleti konyhát, húspótlásként, vagy csak egészséges, változatos étrendre törekedve rendszeresen felhasználnak szójatermékeket, szívesen esznek olykor szójafasírtot, tofuból készített ételeket, isznak szójatejet, kevernek egy kis szójalisztet egy-egy süteménybe? Semmiképpen sem. A mértéktartó, kiegyensúlyozott táplálkozás része lehet a sokféle szójatermék is, amíg nem viszük túlzásba, nem válik egyoldalúvá a fogyasztása. Az óvatosság azonban arra int, hogy kerüljük az ellenőrizetlen, ellenőrizhetetlen (például magyar leírást nem tartalmazó) élelmiszeripari termékeket, olvassuk el gondosan a készítmények címkéjét, hogy az azokban esetleg lévő, rejtett szójatartalom se boríthassa fel a táplálkozásunkat. A szakemberek nem győzik hangsúlyozni a tudatos vásárlás fontosságát. Ennek lényege nagyon egyszerű: tájékozódjunk, mi az, amit megvásárolunk, törekedjünk minél több friss alapanyagot vásárolni és inkább kevesebbet vegyünk valamiből, de ragaszkodjunk a megbízhatóan jó minőséghez.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +20, +26 °C
Minimum: +0, +7 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt szinte felhő sem lesz az égen, csapadékra nem kell készülni. Délután a napsütés mellett csak kevés gomolyfelhő jelenik meg, de ezekből csapadék nem lesz. A szél napközben élénk déli lesz. Hajnalban 0, 7 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 20, 26 fok között alakul. Késő este 12, 17 fok lesz. Csütörtökön nem érketik front. Hideg lesz a reggel, fennáll a megfázás veszélye, és a kopásos eredetű ízületi bántalmak is felerősödhetnek. A délelőtti gyors melegedés alatt vérnyomás-ingadozás jelentkezhet. A napsütés javítja a hangulatot és a közérzetet. A délutáni hőérzet a kellemes tartományban alakul. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A porkoncentráció közepes, alig változik. A légnyomás gyengén süllyed.

Egészséget befolyásoló hatások:

Magas pollenkoncentráció