A Pesticide Action Network Europe és 13 partnerszervezete – köztük a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) – 13 európai országban összesen 59 almamintát vizsgált. Az eredmények szerint a hagyományos almák esetében szinte általános a többféle növényvédőszer-maradvány jelenléte. A MTVSZ csütörtöki közleményében rámutat: bár jogszabály írja elő, az Európai Unió a mai napig nem vizsgálja a többféle növényvédőszer együttes jelenlétéből eredő kitettség toxicitását. A vizsgált magyar almák mindegyikén legalább egyfajta örök vegyianyagot (PFAS) ki lehetett mutatni. Egy hazai minta pedig határérték felett tartalmazott egy olyan rovarölőszert, amely neurotoxikus, hormonrendszert károsító hatású, illetve a fejlődő hormonrendszert képes befolyásolni.
Növényvédőszerek az almákon
A közlemény szerint a friss jelentés egyik legmegdöbbentőbb megállapítása, hogy a vizsgált almák 85 százalékában többféle növényvédőszer-maradvány volt kimutatható. „Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (EFSA) már 20 évvel ezelőtt azzal bízták meg, hogy dolgozzon ki módszertant a peszticid-koktélhatások szabályozására, de a mai napig nem tesz eleget ennek a jogi kötelezettségének” – hangsúlyozza Simon Gergely, a Pesticide Action Network Europe vegyianyag-szakértője. Hozzátette, egyre több tudományos bizonyíték utal arra, hogy az élelmiszereken keresztüli peszticidkitettség összefüggésbe hozható a meddőséggel és feltehetően egyes daganatos megbetegedésekkel is. A különböző mérgező anyagok keverékeinek hatását azonban – legyen szó élelmiszerről, levegőről vagy porról – jelenleg nem veszik figyelembe. „Ezzel a kulcsfontosságú kérdéssel a szabályozó hatóságoknak foglalkozniuk kell” – szögezte le Simon.
Az almaminták 71 százalékában (a magyar minták mindegyikében) legalább egy, az EU által a legtoxikusabbnak minősített peszticidek kategóriájába tartozó hatóanyag maradványa volt kimutatható. A minták 64 százaléka – magyar almák mindegyike – legalább egy PFAS-peszticidet tartalmazott, míg 36 százalékukban (a magyar minták 60 százalékában) neurotoxikus növényvédőszer volt kimutatható. Különösen aggasztó a fludioxonil jelenléte, amely a minták közel 40 százalékában volt kimutatható. A fludioxonil egy PFAS-peszticid, amelyet az EU 2024-ben endokrinrendszert károsító anyagként sorolt be. Ennek megfelelően azt a hatóanyagot már be kellett volna tiltani, azonban ezt az uniós tagállamok immár egy éve akadályozzák. A fludioxonil emberben máj- és vesekárosító hatású, valamint a vizes élőhelyeken jelentős pusztítást okoz a hal- és kétéltű-populációkban.
„A három év alatti gyermekek esetében az uniós szabályozás az elővigyázatosság elvét alkalmazza, és a feldolgozott élelmiszerekre szigorú szermaradvány-határértékeket állapít meg a gyermekek fejlődésének védelme érdekében. A fiatal szülők többsége azonban nincs tisztában azzal, hogy gyermekeik friss, hagyományos termesztésből származó gyümölcsökkel vagy zöldségekkel való táplálása jelentősen növeli a növényvédőszerekkel szembeni kitettséget – egyes esetekben akár 600-szorosára. A hatóságoknak tájékoztatniuk kellene a szülőket erről a kockázatról, és elsődlegesen a biotermékek fogyasztását kellene ösztönözniük” – figyelmeztet Simon Gergely.
A magyar almák súlyosan szennyezettek lehetnek
Kiemelkedően súlyosnak bizonyult a magyar helyzet: az 5 mintából mindegyik tartalmazott peszticideket a mennyiségi meghatározási küszöb felett, átlagosan 4,2 különböző peszticidet mintánként. Ez az egyik legmagasabb érték az európai országok között. A magyar almák egyike a határérték felett tartalmazott egy pyriproxyfen nevű rovarölőszert, amely neurotoxikus, endokrin rendszert károsító hatású, és a fejlődő hormonrendszert képes befolyásolni. „A vizsgált almák egyikét sem lenne szabad csecsemőknek vagy kisgyermekeknek adni. Az 5 magyar mintát (Golden, Red Chief, Gála fajták) három szupermarketben vásároltuk” – emelte ki Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője.
A magyar almák 60 százalékában neurotoxikus peszticid maradékokat is találtak, továbbá mindegyik mintában PFAS peszticid-maradékok voltak kimutathatók. A magyar mintákban különösen aggasztó a neonikotinoidok közé tartozó acetamiprid, valamint a fludioxonil jelenléte: az előbbi az agyi fejlődésre mutat toxikus hatásokat, miközben a beporzó rovarokra is veszélyes. Utóbbi pedig egy hormonrendszerbe beavatkozó PFAS-peszticid, az EU legproblémásabb peszticidjeinek listáján szerepel.
Intenzívebb fellépést követelnek a természetvédők
Martin Dermine, a PAN Europe ügyvezető igazgatója szerint, ha az uniós és a nemzeti szabályozó hatóságok megfelelően alkalmaznák a hatályos jogszabályokat, az almákban kimutatott növényvédőszerek közül többet már rég be kellett volna tiltani. Ilyen például az acetamiprid, amely a fejlődő magzati agyra mérgező hatású, vagy a difenokonazol, amely károsítja az endokrin rendszert és neurotoxikus. Ezzel szemben az EU egy új, az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó salátatörvény-javaslatával éppen az egészségvédelem gyengítését kezdeményezi. „Jelentésünk egyértelműen rámutat: nem kevesebb, hanem szigorúbb szabályozásra van szükség” – mondja Dermine.
Az Európai Bizottság 2025 decemberében azt javasolta, hogy lazítsanak a peszticidek szabályozásán: lehetővé tenné a határozatlan idejű engedélyezést, és megszüntetné azt a kötelezettséget, hogy a szerek toxicitását 10-15 évente újraértékeljék a friss tudományos bizonyítékok fényében. Az EB emellett azt is javasolja, hogy a tagállamok a peszticidek toxicitásának értékelésekor figyelmen kívül hagyhassák a legújabb tudományos eredményeket. A PAN Europe és tagszervezetei ellenzik ezt a javaslatot: a meglévő szabályok szigorúbb végrehajtását, valamint az állampolgárok egészségének és a környezetnek a hatékonyabb védelmét szorgalmazzák.
