Kiszáradt erdők, a termés kiesése és elapadó folyók: csak néhány azokból a súlyos következményekből, melyeket a hőhullámok okoznak Európában - olvasható a Nature Geoscience című tudományos lapban megjelent tanulmányban. Elkészítésében részt vett mások mellett a Svájci Szövetségi Erdő-, Hó- és Tájkutató Intézet (WSL).
Európát is átformálja a klímaváltozás
A tudósok speciális elemzési módszerrel vizsgálták a fák évgyűrűit, és létrehoztak egy hatalmas adathalmazt, mellyel leképezték Közép-Európa hidroklimatikus, vagyis a vízzel kapcsolatos és éghajlati viszonyait a római kortól napjainkig. A szokatlanul száraz periódus a tudósok szerint az ember okozta klímaváltozásra vezethető vissza. Európa 2003-ban, 2015-ben és 2018-ban szélsőséges nyári hőhullámokat és szárazságokat élt meg. Ezek hatásai nemcsak a mezőgazdaságot és erdőgazdálkodást érintették: megnőtt a hőség halálos áldozatainak száma is.
"Mind tudunk az elmúlt évek szokatlanul meleg és száraz nyarairól . Szükségünk volt azonban a történelmi viszonyok precíz rekonstruálására ahhoz, hogy lássuk, hogyan viszonyulnak a korábbi évekhez" - mondta Ulf Büntgen, a Cambridge Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője. Büntgen és kollégái 147 tölgyfa évgyűrűin több mint 27 ezer mérést végeztek. A fák az időszámítás előtti 75 és időszámítás szerinti 2018 között mintegy 2100 évet öleltek fel. A minták többek között régészeti maradványokból és történelmi faanyagokból, valamint élő növényektől származtak a mai Csehországból és Bajorország délkeleti részéből.
Minden évgyűrűből kivonták és elemezték a stabil szén- és oxigénizotópokat, melyek a fák fizikai körülményeit és az azokra adott reakcióit rögzítik. "A szénértékek a fotoszintetikus aktivitástól függnek, az oxigénértékeket a forrásvíz befolyásolja. Ezek együtt szorosan összefüggnek a növekedési periódus körülményeivel" - mondta Paolo Cherubini, a WSL munkatársa. Az évgyűrűk stabil izotópjai így sokkal pontosabban képesek rekonstruálni a mérsékelt területek hidroklimatikus körülményeit, mint a hagyományos vizsgálatok - mondta Jan Esper, a Mainzi Egyetem tudósa.
Az évgyűrűk izotópjainak elemzése alapján Európában nagyon nedves nyarak is voltak, például 200-ban, 720-ban és 1100-ban, de nagyon szárazak is, mint 40-ben, 590-ben, 950-ben és 1510-ben. Összességében a kontinens az elmúlt kétezer évben egyre szárazabbá vált. A 2015-2018-as minták megmutatták, hogy az elmúlt évek nyarain jóval súlyosabbak voltak a szárazságok, mint az azt megelőző 2100 évben.
"Több évszázadon át tartó lassú, jelentős hanyatlás után egy hirtelen, drasztikus összeomlást éltünk át, mely különösen a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás szempontjából riasztó. Az Európa nagy részén tapasztalható, példátlan erdőpusztulás alátámasztja eredményeinket" - mondta Mirek Trnka társszerző.
A tudósok a szokatlanul száraz nyarak halmozódását az ember által okozta klímaváltozásra és a sarkvidéki áramlatok ezzel összefüggő megváltozására vezetik vissza. Ezek a légáramlatok szabályozzák a sarkok és az Egyenlítő közötti hőmérsékleti eloszlást, és nagy hatással vannak az időjárásra.
