A magnézium egy ezüstfehér, csillogó, tiszta állapotban könnyen nyújtható könnyűfém, az alkáliföldfémek közé tartozik. A periódusos rendszerben vegyjele Mg, rendszáma 12. A földkéreg nyolcadik leggyakoribb eleme.
Testünkben a kesereny
Nemcsak a természetben, de testünkben is viszonylag nagy mennyiségben fordul elő: a tudósok kiszámolták, hogy egy felnőtt ember testében megközelítőleg 25-30 gramm található ebből a - régi magyar nevén keserenynek hívott - makroelemből. Ennek a mennyiségnek több mint a fele a csontokban található, a csontszerkezetbe épített, illetve a csontokból mozgósítható formában.
Az idegek működésében is fontos feladatot lát el, amolyan "kapuőrként" funkcionálva megakadályozza, hogy a kalcium szükségtelenül az idegsejtekbe jusson, és aktiválja azokat. Így érthető, hogy ha kevés magnéziumot fogyasztunk, miért válhat idegrendszerünk érzékenyebbé, és ezáltal miért küldenek egyes idegsejtek túl sok utasítást az izmoknak az összehúzódásra. Szabályozza a izmok és idegek közti ingerületátvitelt is.
Rendkívül fontos, a szervezet működéséhez nélkülözhetetlen elemről beszélünk tehát: a testben mintegy 300 kémiai reakció maradna el nélküle, hiszen rengeteg enzim építőeleme. Lényegében nincs olyan szervrendszer, mely képes lenne hiányában működni.
Hiányzik?
Hogyan pótoljuk?
Legegyszerűbben úgy jegyezhetjük meg, miben van sok magnézium, ha a rostokra gondolunk. Minden olyan táplálékban, amely nagy mennyiségben tartalmaz rostokat, sok a magnézium is. Azaz fogyasszunk rendszeresen teljes kiőrlésű pékárut, zöldségeket (főleg brokkolit , spenótot és minden más zöld leveles zöldséget), valamint csonthéjasokat, például sok mandulát. A tejtermékek fogyasztásával sem tévedünk, sőt kemény víz sem csak mosógépünk bosszantására szolgál: a benne található magnézium egy része szintén felszívódik és hasznosul szervezetünkben. Természetesen táplálékkiegészítők formájában is fogyaszthatjuk, súlyosabb hiánytüneteknél ez szükséges is, de ilyenkor mindenképpen egyeztessünk kezelőorvosunkkal a pótlás lehetőségeiről.
