Fog- és szájápolás

A szép fogak érdekében történik lényegében minden a legalapvetőbb fogmosástól a legkülönlegesebb fehérítő, fogszabályozó és fogpótló eljárásokig.

Ma már alig van fogkrém, amely ne tartalmazna fluort flourid formájában. A reklámokat nézve már a pici gyerek is fújja, hogy attól lesznek erősek és szépek a fogacskái. Ennél azért érdemes róla többet is tudni.

A fogak és az őket beágyazó íny szoros kölcsönhatásban vannak egymással. A beteg fogak megbetegítik az ínyt is, és fordítva, a beteg ínyből előbb-utóbb kihullanak a fogak.

A fogszuvasodás egyike világ legelterjedtebb betegségeinek, bár ma már a felvilágosító kampányoknak, a megelőzésnek és nem utolsó sorban a fluoridos fogkrémeknek köszönhetően, korántsem szélmalomharc az ellene való küzdelem.

Orvoshoz nem szívesen megy az ember, még akkor sem, ha csak rutinellenőrzésen kell megjelennie. A fogorvosi széket pedig közismerten sokan kerülik.

Ahogy telnek az évek, úgy nő a kezelt, tömött, később a pótolt fogaink száma. Mit kell tudni ezek ápolásáról?

A fogfájás az egyik olyan nyavalya, amiről biztosan tudhatjuk, hogy őseink is megkínlódtak vele. Néha ma is elborzadunk, mikor azt halljuk, hogy valaki harapófogóval oldotta meg fogfájásának problémáját. Elődeinknek is volt fantáziája...

Az érzékeny íny hálás témája a sokszor ügyetlen fogkrém-reklámoknak. Mielőtt eldöntjük, kinek és minek hiszünk, mire költjük a pénzünk, szánjunk némi időt a hiteles információknak. Van, amikor segít a fogkrém, és van, amikor nem.

Tekintsük át, mi minden ellen jó a fogtisztítás, és mit kell ellenőrizni egy alapos fogmosás után!

Mielőtt bárki azt hinné, hogy fogat mosni pofonegyszerű, sajnos ki kell ábrándítanunk, bizony ezt is tanulni kell. No nem ördöngösség, de még rá fér egy kis oktatás a magyar "fogtulajdonosokra".

Vajon hányan tudják, hogy a legnagyobb erőt az állkapcsunkkal tudjuk kifejteni? Ottani izmaink tehát nagyon erősek. Nem véletlenül fáj annyira minden harapott sebesülés, vagy ha véletlenül épp saját nyelvünkre harapunk rá.

A fogakat már az ókorban is igyekezték pótolni. Kezdetleges fogpótlások már az i.e. X-IX. századból is fennmaradtak.

A szájápolás történetét legalább az ókorban kell kezdenünk, bár valószínű, hogy a szájban keletkezett gyulladások kezelését bizonyos növények rágcsálásával, a főzetekkel való öblögetéssel már korábban is végezték.

A tiszta száj nemcsak esztétikus és egészséges. A legtöbb ember jól érzi magát fogmosás után, mert tudja, hogy felfrissült az ínye, üde a lehelete.

A fogak megjelenési időpontja széles határok között változik, néha már az újszülött metszőfoggal születik, másrészt sok egészséges csecsemőnél csak 10 hónapos korban bújnak ki az első fogak.

Nemcsak bőr- és szemszínünk adottság, hanem alapvetően fogaink fehérsége is. A világító fehér fogak is lehetnek szuvasodásra hajlamosak, és a kissé sárgásabbak is lehetnek teljesen egészségesek.

Egyre több páciens fordul azzal a kéréssel a fogorvoshoz, hogy arra az átmeneti időszakra, amíg elkészül - rögzített vagy kivehető - fogpótlása, kaphasson ideiglenes pótlást, hogy rövid ideig se legyen hiányos a fogazata.

Ha a páciens alsó vagy felső állcsontjában még van néhány eredeti fog vagy foggyökér, amire korona vagy csapos fog építhető, részleges kivehető pótlások készíthetők.

A megfelelő szájápolás mellett naponta akár hatszor is ehetünk cukrot...