A szájöblítőket általában a káros baktériumok, vagyis az úgynevezett patogén flóra eltávolítására javasolják a fogorvosok. A Clinical Oral Investigations nevű szaklapban nemrég megjelent tanulmányban magyar kutatók viszont arra voltak kíváncsiak, hogy a szájvizek és bizonyos alapvegyületeik hogyan hatnak a fogakat körülvevő íny egészséges hámsejtjeire.
„A káros baktériumok megnövekedett mennyiségű jelenléte különböző betegségeket, például fogszuvasodást, ínygyulladást okozhat, valamint hozzájárulhat a rossz szájszag kialakulásához is. Ennek a patogén flórának a csökkentésében lehet szerepe az üzletekben és gyógyszertárakban is kapható szájvizeknek. Mivel a szájöblítőket otthon mindenki szakmai felügyelet nélkül használhatja, meg szerettük volna vizsgálni, hogy a túlhasználatuk károsíthatja-e a száj egészséges hámsejtjeit” – magyarázta dr. Kőhidai Zsófia, a Semmelweis Egyetem Orális Diagnosztikai Tanszékének klinikai orvosa, egyben a tanulmány első szerzője.
A kutatók a szájvizekben leggyakrabban megtalálható alapvegyületeket – a klórhexidint, a cetilpiridinium-kloridot és a hipertiszta klór-dioxidot –, illetve nyolc különböző, kereskedelmi forgalomban is kapható szájvizet teszteltek a gyártók által javasoltnál kisebb és nagyobb koncentrációkban. Mivel nem találtak arra vonatkozó korábbi vizsgálatokat, hogy a szájvizek milyen gyorsan mosódnak ki használat után, úgy döntöttek, hogy a vegyületek hatását hosszabb ideig és folyamatosan tesztelik.
„A kísérletekben a mindennapi használat paraméterein túlmutató körülmények között vizsgáltuk a sejteket: 48 órán át tartottuk a szájban is megtalálható egészséges ínyhámsejteket a három alapvegyületet, illetve a szájvizeket tartalmazó tápfolyadékban. Egy nagyon érzékeny módszert alkalmazva (impedimetria) tizenöt másodpercenként monitoroztuk a változásokat, azt mérve, hogyan alakul a vizsgált sejtek száma a kezelések hatására” – mondta dr. habil. Kőhidai László egyetemi docens, a tanulmányt készítő munkacsoport vezetője.
A szakemberek a kutatás végén egy úgynevezett biztonsági index alapján sorolták be a tesztelt alapvegyületeket és szájöblítőket. Eszerint a legtöbb vizsgált alapvegyület és szájvíz kisebb vagy nagyobb fokú pusztítást végzett az egészséges hámsejtekben a 48 órás, folyamatos tesztidőszakban. A legbiztonságosabbnak a hipertiszta klór-dioxid bizonyult, a sejtélettani változások érintettségét jól mutató, legnagyobb morfológiai változásokat pedig a klórhexidin- és a cetilpiridinium-klorid-tartalmú szájöblítők okozták az egészséges sejtekben a vizsgálati idő alatt.
Az ajánlásnak megfelelően, fogorvossal egyeztetve
A vizsgálatok részét képezte annak megállapítása is, hogy a szájvizek képesek-e a sejthalál egy speciális, programozott formáját, az apoptózist is kiváltani, illetve befolyásolják-e az ínyhámsejtek életképességét. Az eredmények azt mutatták, hogy a már fent említett toxikus hatással párhuzamosan a sejtek ellenálló képessége is változott (bizonyos vegyületeknél és koncentrációknál csökkent, bizonyosoknál nőtt), és ennek hátterében a kutatók egy összetett folyamatsor hatásait feltételezik.
„A kutatás legfontosabb konklúziója, hogy a szájvizeket csak a csomagoláson szereplő ajánlásnak megfelelően, és a fogorvossal egyeztetve szabad használni. Túlhasználat esetén persze nem arra kell gondolni, hogy az emberek elvesztenék a fogaikat, hiszen a szájvíz az evéssel-ivással kimosódik a szájüregből, de a kellő figyelem ezek folyamatos használatánál sem mellőzhető, mert hosszabb távon az egészséges hámsejtek károsodása sem kizárt” – tette hozzá dr. Kőhidai Zsófia.
„A koncentráció, az idő és a komponensek együttese határozza meg, hogy milyen lesz az adott szájvíz hatása. Eredményeink alapján általánosságban elmondható, hogy inkább az alkoholmentes szájöblítők használata javasolt, mert az alkohollal való rendszeres öblögetésnek is lehetnek káros hatásai” – hangsúlyozta dr. habil. Kőhidai László.
A szakemberek szerint legalább fél órát javasolt várni az öblögetéssel fogmosás után, hogy a szájvizek kifejthessék a baktériumok elleni hatásukat, de csakis a gyártók által javasolt ideig és mennyiségben szabad használni azokat. A teljes tanulmány ide kattintva érhető el.
