A fogkő kialakulása során a fogak felszínén keletkező lepedékben a nyál ásványi anyagai lerakódnak és fokozatosan megkeményednek. Érdes felszíne kedvez a baktériumok megtapadásának, ezért növeli az íny- és fogágybetegségek kockázatát is. A Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Kara és a HUN-REN Atommagkutató Intézet (ATOMKI) kutatói azonban arra figyeltek fel, hogy a fogkő nem csupán ásványi lerakódás: olyan biológiai és kémiai nyomokat is megőrizhet, amelyek segíthetnek bizonyos betegségek felismerésében – olvasható a HUN-REN közleményében.
A cukorbetegség fogászati tünetei
Míg a nyál összetétele pillanatról pillanatra változik, a hónapok vagy akár évek alatt felépülő fogkő egyfajta biológiai archívumként működik. A kutatók szerint ezért különösen alkalmas lehet arra, hogy olyan anyagcsere-változások nyomait rögzítse, amelyek egy adott időpontban vett nyálmintából nem feltétlenül lennének kimutathatók. A vizsgálat során 57 ember fogkőmintáját elemezték. Közülük 17-en 2-es típusú cukorbetegségben szenvedtek, míg 40 fő alkotta az egészséges kontrollcsoportot.
„A mintákat pásztázó elektronmikroszkóppal és röntgenspektroszkópiával vizsgáltuk, ami lehetővé teszi az egyes kémiai elemek pontos azonosítását. Elsősorban a kálium jelenlétére voltunk kíváncsiak, mivel korábbi kutatások szerint a cukorbetegek nyálában gyakran magasabb a kálium koncentrációja” – árulta el dr. Tőkési Károly, a HUN-REN ATOMKI tudományos tanácsadója, a vizsgálatot végző kutatócsoport tagja. Az eredmények azt mutatták, hogy a cukorbetegek fogkövében átlagosan több kálium található, mint az egészséges résztvevők mintáiban. Különösen figyelemre méltó, hogy a kálium a cukorbeteg páciensek valamennyi mintájában kimutatható volt.
A kutatók szerint a fogkő nemcsak a cukorbetegség passzív lenyomata lehet, hanem a benne felhalmozódó kálium akár szerepet is játszhat azokban a gyulladásos folyamatokban, amelyek miatt a cukorbetegeknél gyakrabban alakulnak ki fogágybetegségek. Bár a BMC Oral Health folyóiratban közölt tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy a mostani eredmények egyelőre előzetesek, és nagyobb mintaszámú vizsgálatokra van szükség a kapcsolat megerősítéséhez, a megfigyelés ígéretes új kutatási irányt nyit meg.
Ezért fontos a cukorbetegség korai felismerése
A 2-es típusú cukorbetegség sok esetben évekig rejtve maradhat, miközben fokozatosan károsítja az ereket, a vesét, a szemet vagy az idegrendszert. Ha a fogorvosi rendelőkben egy rutinszerű fogkő-eltávolítás során nyert minta segítségével sikerülne felismerni a betegség korai jeleit, az jelentősen javíthatná a megelőzés és a kezelés lehetőségeit, Ezáltal csökkenthető lenne a szövődmények kialakulásának veszélye, javítva az életminőséget, illetve hosszú távon akár mérsékelve az egészségügyi ellátás költségeit is. Ez különösen abból a szempontból ígéretes, hogy sok ember rendszeresen jár fogászati ellenőrzésre, miközben más szűrővizsgálatokon nem vesz részt.
A kutatók szerint a fogkő összetétele olyan információkat tartalmazhat, amelyek új diagnosztikai lehetőségeket nyithatnak meg, és hozzájárulhatnak további, anyagcserezavarral járó betegségek korai felismeréséhez. A módszer ráadásul nemcsak a jelenlegi egészségi állapotról árulkodhat. A régészetben már ma is alkalmazzák a fogkő vizsgálatát: évszázadokkal vagy akár évezredekkel ezelőtt élt emberek étrendjére, betegségeire és életmódjára is lehet következtetni belőle. Ami tegnap még egyszerűen eltávolítandó fogkőnek számított, az holnap akár fontos diagnosztikai eszközzé válhat: a fogkő olyan biológiai emléktár, amely szervezetünk egészségi állapotáról is meglepően sokat elárulhat.
