Magas sótartalmú gyorsételek
Az emésztés folyamatát könnyen megzavarhatják a magas sótartalmú ételek, amelyek jellemzőek a félkész- és gyorsételekre. Míg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a napi ajánlott sóbevitel maximum értéke 5 g - nagyjából egy teáskanálnyi - Magyarországon ez elérheti a 15-20 grammot is. A túlzott só nemcsak magas vérnyomáshoz és vízvisszatartáshoz vezethet, hanem puffadáshoz is. Ráadásul a gyorsételek általában túl sok zsírt és szénhidrátot tartalmaznak, amelyek megemésztése szintén komoly kihívás elé állítják a szervezetet.
Kapkodó étkezés
A "gyorsan bekapok valamit" típusú étkezések több szinten is károsan hatnak a szervezetre. Mivel az emésztés a szájban kezdődik, az alig megrágott falatoknak nincs elég idejük elkeveredni a lebontási folyamatban résztvevő nyállal. Kapkodva sokkal több levegőt is nyelhetünk, ami már önmagában kellemetlen puffadást okozhat. Sietve sokkal könnyebb túlenni magunkat, mivel a testnek szüksége van bizonyos időre, hogy tudassa az aggyal a jóllakottságot. A gyomor túlzott megtöltése nemcsak megterheli az emésztőrendszert, hanem hosszú távon elhízáshoz is vezethet.
Nem megfelelő időbeosztás
Szintén túlevést és elhízást okozhat az étkezések kihagyása, és a túl késői vacsorák is. A többször keveset elvet nem lehet eléggé hangsúlyozni nemcsak a normál testsúly elérése és megtartása, hanem az emésztés szempontjából is. Ha sokáig nem eszünk, a vércukorszint leesik, az étvágy pedig fokozódik. Farkasétvággyal az sem meglepő, ha falási roham lesz a normál étkezésből. A késő esti vacsorák pedig nemcsak megterhelik a gyomrot, hanem fokozzák a gyomorsav visszaáramlását okozó refluxot is.
Fontos figyelni a folyadékfogyasztásra is: ha sokat iszunk étkezés közben - különösképpen, ha szénsavas italt - az puffadást okozhat. Bár a megfelelő hidratálás az egészségmegőrzés egyik alapfeltétele, érdemes ezt az étkezésen kívülre időzíteni. A mesterséges édesítőszereket tartalmazó vagy alkoholos italok megemésztése - főleg nagy mennyiségben - szintén kihívás elé állíthatják a szervezetet. Az alkohol megváltoztathatja a bélrendszer bizonyos szakaszainak kémhatását, ha pedig még egy szál cigit is elszívunk mellé, még tovább fokozhatjuk a gyomorégést, és tovább növelhetjük a fekélyek kialakulásának kockázatát.
Ha menni kell, hát menni kell
Érdemes megemlíteni a hasi fájdalmak egyik leggyakoribb okát, a székrekedést is, ami gyakran szintén rossz szokások miatt alakul ki. Ennek oka lehet a rostban szegény, egyoldalú étkezés, a kevés folyadékfogyasztás, a mozgásszegény életmód, valamint az is, ha a székelési ingert - akár hosszabb ideig - figyelmen kívül hagyjuk. Mindez a széklet kiszáradásához, megkeményedéséhez, nehéz ürítéshez és bélrendszeri panaszokhoz vezethet.
Létfontosságú enzimek
Közismert, hogy az elfogyasztott táplálék megemésztése a gyomor-bél rendszer feladata. Azonban kevésbé köztudott, hogy az emberi szervezet naponta nagyjából 10 liternyi enzimekben és ionokban gazdag folyadékot termel, ami alapvetően fontos a tápanyagok lebontásában. Bár ezek az enzimek létfontosságúak, valamiért mégis kevés szó esik róluk. Ahogy arról is, hogy a hasnyálmirigy által termelt enzimek szintje nem állandó, hanem folyamatosan változik: ha megfelelő mennyiség van belőlük, az emésztés normál módon zajlik, azonban, ha hiány van, zavarok jöhetnek létre.
Az emésztőrendszeri panaszok megelőzésének alapja mindig az egészséges, és megfelelő mennyiségű étkezésre való törekvés. Azonban esetenként, ha előre tudjuk, hogy az emésztőrendszerünk számára megterhelőbb étkezés következik, alkalmazhatunk a gyógyszertárakban recept nélkül kapható enzimpótló készítményeket. Elérhetőek olyan természetes hasnyálmirigy-kivonatot tartalmazó tabletták, amelyekben megtalálható mindhárom fő emésztőenzim , a lipáz, az amiláz és a proteáz is. A hasnyálmirigyenzim pótlásával elősegíthetjük az emésztést, valamint elkerülhetjük a kellemetlen puffadást és teltségérzetet is.
