A hétköznapi konyhasót többségében nátrium- és kloridionok alkotják. Egy átlagos felnőtt szervezetében mintegy 80-100 gramm nátrium található, nagyobb részben oldott állapotban. Ez az ásványi anyag szükséges a sav-bázis egyensúly fenntartásához, az idegrendszeri ingerületek átviteléhez, a megfelelő izomműködéshez, a szénhidrát- és fehérje-anyagcseréhez, továbbá szerepe van a folyadékháztartás szabályozásában is.
Ahogy azonban a szólás is tartja: jóból is megárt a sok, avagy mondhatnánk ezúttal, hogy sóból is megárt a sok. A túlzottan magas nátriumbevitel ugyanis fokozza a test folyadékvisszatartását, ezáltal hozzájárul a magas vérnyomás (hipertónia) kialakulásához, mi több, annak egyik legáltalánosabban előforduló rizikófaktora világszerte. Mindez hosszú távon - más rizikófaktorokkal közösen - súlyos szív- és érrendszeri betegségekhez vezethet. Habár a nátrium minden élelmiszerben megtalálható valamilyen mértékben, túlnyomó többségét sófogyasztással visszük be.
Lássuk tehát, hogy mi mindent érdemes észben tartani, amikor a vasárnapi húsleves mellett ülve a sótartóért nyúlunk.
10 fotó
