Általában véve elmondható, hogy külön, szívbetegeknek szóló diéta nincsen. Ha mégis ki kell emelnünk valamit, akkor az volna a legmarkánsabb különbség, hogy az étrend kevés sót és állati eredetű zsiradékot tartalmazzon.
Javallott és ellenjavallott ételek
Minimalizáljuk a sóban gazdag ételek fogyasztását! Rendkívül sok sót tartalmaznak a hentesáruk, felvágottak, füstölt húsok, a sajtok, a sós földimogyoró, az instant levesek, pizzák, a gyros, a konzervek, és természetesen a chipsek , sósperec és egyéb sörkorcsolyák. A fenti ételek általában sok zsírt is tartalmaznak, így egyszerűbben tudjuk kezelni őket. Az egyébként értékes olajbogyót úgy érdemes fogyasztani, hogy sós páclevéből kivesszük, és vízzel alaposan leöblítjük. Sajt helyett sovány túrót, mozzarellát, a hentesáruk, kolbászok helyett sovány húsokat, halakat fogyaszthatunk roston sült vagy párolt formában. A sós ropogtatnivalók kiváltására a legjobb megoldás a friss, roppanós zöldségrudacskák fogyasztása. Természetes nátriumtartalmuknál fogva kielégítik só iránti vágyunkat, különösen, ha frissen préselt citromlével meglocsoljuk őket. Nyáron tobzódunk a friss zöldségekben, fogyasszunk bátran minél többet! Ha eddig nem volt szokásunk, pár hét alatt azzá tehetjük a napi zöldség rágcsálását.
Folyadék utánpótlás
A folyadéknak pótolnia kell a verejtékezéssel elvesztett ásványi anyagokat. Erre a célra a legmegfelelőbbek az alacsony ásványianyag-tartalmú ásványvizek (kevesebb, mint 500mg/l oldott szervetlen ásványianyag-tartalom), a frissen facsart és vízzel hígított gyümölcs- illetve zöldséglevek. Az alkoholt tartalmazó italokat kerüljük, mert azok csak fölöslegesen megterhelik a szervezetet. Ha mindenképpen gusztusunk támad egy jó hideg sörre, próbáljuk ki a valódi gyümölcslevet tartalmazó alkoholmentes söröket. Ennél jobb megoldás a görögdinnye fogyasztása: egy jól behűtött egy-másfél kilós cikk belőle garantáltan elűzi a szomjúságot, illetve frissítő energiával is ellátja szervezetünket! Természetesen a többi gyümölcs is rendkívül hasznos, használjuk ki, hogy most nagy választékból válogathatunk!
Hűsölni ésszel, mozogni mértékkel
Mindamellett, hogy a hőség fáradtságot, szédülést, izomgörcsöt, zavartságot okozhat, a nagy hőmérséklet-ingadozás még inkább megterheli a keringési rendszert. Ha például klimatizált helyiségből kilépünk a majd negyvenfokos kánikulába, jobban megterheljük szervezetünket, mintha harminc fokos szobában üldögéltünk volna egész nap. A szívbetegek különösen ügyeljenek erre. Semmi esetre se csobbanjanak a hűsítő habokba a strandokon, előtte zuhanyozzanak egyre hűsülő vízzel, és óvatosan menjenek bele a medencébe. Nem kell és nem is szabad lemondani a testmozgás örömeiről a szívbetegeknek sem.
Az aktív testmozgást időzítsük a kora reggeli vagy késő délutáni, kora esti órákra, ilyenkor a legelviselhetőbb a hőmérséklet. Egy laza tekerés, nordic walking az erdő alján vagy egy kényelmes úszás a csendes Balatonban (inkább a part mentén ússzunk) meglepően jólesik ilyenkor. Ha mégis úgy érezzük, hogy fáradunk, és pulzusszámunk túlságosan megnövekszik, mérsékeljük a tempót, vegyünk magunkhoz folyadékot és hagyjuk abba a mozgást. Ha ekkor sem érezzük magunkat jobban, forduljunk orvoshoz.
